Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Mándoki Lázsló: Baranyai székek

358 MÁNDOKI 33. kép. Űj stílusú támlásszék Egerágról. (A szerző felvétele; JPM F 4418) nem például a színmagyar Ormánságban is, és így elvethetjük a közvetlen német hatás lehetőségét. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy éppen a támlásszékeknél van a legna­gyobb szükség a további kutatásokra, ame­lyek végleg tisztázhatják e változatlanul le­záratlan kérdést. A fonott ülőlapú székek Sebestyén véle­ménye szerint (1937, p. 146.) újak és idegenek a magyar népi kultúrától, Itália és Francia­LÂSZLÔ ország lehet a hazájuk, iparosok közvetítésé­vel kerültek hozzánk. Részben mert már a XVIII. század végétől vannak rájuk ada­taink, 10 részben pedig mert igen általánosak az ország déli részein (Baranyában is), ezt a véleményt nem fogadhatjuk el, az azonban bizonyos, hogy ezek voltak népi bútoraink utolsó hagyományos tárgyai, ezeket már a gyári bútorok követték. 11 A fonott ülőlapú székek Európa nagy részén általánosak, mint a polgári felé hajló hagyományos paraszti lakberendezés utolsó népi objektumai, ezért nem idegennek, hanem inkább átmenetinek neveznénk őket. Reméljük, hogy anyagbemutatásunkkal, amelyben sajnos a nemzetiségek alig, mind­össze egy-egy tárggyal szerepelnek, előbbre vittük a magyar parasztszékek kutatásának ügyét és sikerült újra felhívnunk a figyelmet egy tanulságos, gazdag és szép anyagon ala­puló, de sajnos pangó témára. A baranyai anyag szerves része a magyar parasztszékek­nek, amelyek viszont Európa bútorkultúrájá­hoz kapcsolódnak szoros szálakkal. Tanulmá­nyunkban ezekre az összefüggésekre is igye­keztünk rámutatni, a kapcsolatok feltárása és értelmezése, a téma részletes kidolgozása azonban a jövő feladata. 10 A középkor végén és az újkor elején gyakran említett gyékényágy (fonott hidegágy) feltételezi, hogy a székeknél is régen használták ezt a techni­kát, de adataink csak későbbről vannak: 1802-es vagyonleltárban: 2 gyékényes szék {Har­kány Szűcs, 1961, p. 396.) Szalmaszék ,Szék, melynek ülete fonott szalmá­ból van' (Czuczor—Fogarasy, 1870, p. 1022.). 11 Kihalásukhoz az ízlésváltozáson túl az is hoz­zájárul, hogy nincs már, aki javítsa őket, az pedig ritka eset, hogy átdeszkázzák az ülőlapot, mint 52.998.1 ltsz. tárgyunknál. Jermás Lajos, öreg ócsárdi informátorunk jegyezte meg: „A háború (értsd: a II. VH) óta nem járnak a németek széket kötni". Bara­nyáiban (csak németeiknél? Haas adata — 1845, p. 71. — amelyet fentebb idéztünk, ezt nem mondja ki) régi iparág volt a székkötés, napjainkra azonban kiveszett, pusztulásra ítélve a még meglévő fonott székeket is.

Next

/
Thumbnails
Contents