Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Mándoki Lázsló: Baranyai székek

358 MÁNDOKI 33. kép. Űj stílusú támlásszék Egerágról. (A szerző felvétele; JPM F 4418) nem például a színmagyar Ormánságban is, és így elvethetjük a közvetlen német hatás lehetőségét. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy éppen a támlásszékeknél van a legnagyobb szükség a további kutatásokra, amelyek végleg tisztázhatják e változatlanul lezáratlan kérdést. A fonott ülőlapú székek Sebestyén véleménye szerint (1937, p. 146.) újak és idegenek a magyar népi kultúrától, Itália és FranciaLÂSZLÔ ország lehet a hazájuk, iparosok közvetítésével kerültek hozzánk. Részben mert már a XVIII. század végétől vannak rájuk adataink,

10 részben pedig mert igen általánosak az ország déli részein (Baranyában is), ezt a véleményt nem fogadhatjuk el, az azonban bizonyos, hogy ezek voltak népi bútoraink utolsó hagyományos tárgyai, ezeket már a gyári bútorok követték.

11 A fonott ülőlapú székek Európa nagy részén általánosak, mint a polgári felé hajló hagyományos paraszti lakberendezés utolsó népi objektumai, ezért nem idegennek, hanem inkább átmenetinek neveznénk őket. Reméljük, hogy anyagbemutatásunkkal, amelyben sajnos a nemzetiségek alig, mindössze egy-egy tárggyal szerepelnek, előbbre vittük a magyar parasztszékek kutatásának ügyét és sikerült újra felhívnunk a figyelmet egy tanulságos, gazdag és szép anyagon alapuló, de sajnos pangó témára. A baranyai anyag szerves része a magyar parasztszékeknek, amelyek viszont Európa bútorkultúrájához kapcsolódnak szoros szálakkal. Tanulmányunkban ezekre az összefüggésekre is igyekeztünk rámutatni, a kapcsolatok feltárása és értelmezése, a téma részletes kidolgozása azonban a jövő feladata. 10 A középkor végén és az újkor elején gyakran említett gyékényágy (fonott hidegágy) feltételezi, hogy a székeknél is régen használták ezt a technikát, de adataink csak későbbről vannak: 1802-es vagyonleltárban: 2 gyékényes szék {Harkány Szűcs, 1961, p. 396.) Szalmaszék ,Szék, melynek ülete fonott szalmából van' (Czuczor—Fogarasy, 1870, p. 1022.). 11 Kihalásukhoz az ízlésváltozáson túl az is hozzájárul, hogy nincs már, aki javítsa őket, az pedig ritka eset, hogy átdeszkázzák az ülőlapot, mint 52.998.1 ltsz. tárgyunknál. Jermás Lajos, öreg ócsárdi informátorunk jegyezte meg: „A háború (értsd: a II. VH) óta nem járnak a németek széket kötni". Baranyáiban (csak németeiknél? Haas adata — 1845, p. 71. — amelyet fentebb idéztünk, ezt nem mondja ki) régi iparág volt a székkötés, napjainkra azonban kiveszett, pusztulásra ítélve a még meglévő fonott székeket is.