Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének Diptera-faunája

A MECSEK-HEGYSÉG DIPTERAFAUNÂJA 31 Hylemya R. D. brumeilineata Ztt. (Zengő, Trsylv., Bosn.) Ohortophila Macq. cilicrura Rnd. (Dunaf., Berl., Bosn.) cinerella Fill. (Dunaf., Bod., Oravica., Bosn.) curvicauda Ztt. discreta Meig. (Zengő, S. A. U., Car., Trsylv.) flavibasis Stein, longicauda Stróbl, longula Fil. (Zengő, Dunaf., Őrszentmiklós, Bosn.) prava R. D. (Zengő, Dunaf. Magyarkanizsa, Szeghalom, Travn.) Chelisia Rnd. monilis Meig. (Dunaf., Trsylv., Innsb.) Macrorchis Rnd. intermedia Fil. (Zengő, Nagyvárad, Styr,, Rózsán.) Atherigona Rnd. varia Meig,. (Zengő, Dunaf., Vaskút, Bosn.) Hoplogaster Rnd. mollicula Fil. (Zengő, Trsylv.) Coenosia Meig. ambuláns Meig. (Zengő, Dunaf.) barbipes Rnd. (Zengő) nigridigita Rnd. pumila Fil. (Zengő) tigrina Fbr. (Dunaf., Székesf., Rózsah.) Schoenomyza Hal. litorella Fil. (Csorba-tó, Trsylv.) Muscidae — Valódi legyek A család legjellemzőbb képviselője a jólismert házilégy (Musca domestica L.), mely az egész földön elterjedt. A nőstény konyhahulladékba, ételmaradékokra, dögökre, trágyára, szeméttelepekbe 600—2000 petét rak, melyek már a következő napon kikelnek. A lárvák azokkal az anyagokkal táplálkoznak, melyekbe a petét rakták. 4—7 nap alatt bebábozódnak s a kifejlődött legyek a körülményektől és a hőmérséklettől függlően további 3—26 nap alatt kelnek ki. A valódi legyek ragályt terjesztő szerepét elképesztő szaporaságuk figyelembevételével nem szabad lekicsinyelni, mert számos betegség (kanyaró, skarlát, kolera, himlő, tuberkulózis, vérhas, tífusz stb.) kórokozói lehetnek. Pusztulásukban hatalmas szerepet játszik egy mikrogomba, a légypenész (Empusa muscae), mely késő ősszel tömegesen támadja meg a legyeket s azok szervezetét keresztül-kasul járva, testüket szétroncsolja. Graphomyia R. D. maculata Scop. (Zengő, Dunaf.) Mesembrina Meig. meridiana L. (Nagyvárad, Innsb.) Muscina R. D. assimilis FII. (Zengő, Keczel, Dunaf.) pabuiorum FII. (Velencei-tó, Temesv.) Morellia R.D. aenescens R. D. (Nagyvárad, Trsylv.) hortorum FÜ. (Austr. inf., Car., Innsb.) simplex Lw. (Zengő, Trsylv., Innsb.) Dasyphora R. D. pratorum Meig. (Zengő, Styr., Bosn.) Dasyphorina End. saltuum Rnd. Pyrellia R. D. aenea Ztt. (Dunaf., Bosn.) cadaverina L. (Dunaf.) Pseudopyrellia Grischn. cornicina Fbr. (Dunaf., Bpest., Trsylv.) Musca L. corvina Fbr. (Székesf., Trsylv.) domestica L. (Zengő, Simont., Hisp.) tempestiva FII. (Trsylv.) vitripennis Meig. (Metkovic, Temesv., Bosn.) Stomoxydae — Szuronyoslegyek Előreálló, hosszú, vékony szívókájukról ismerhetők fel. Űgy a hímek, mint nőstények egyaránt vérszívók. De nemcsak fájdalmas szúrásaikkal kellemetlenkednek, hanem szúrásuk alkalmával az emberi és állati szervezetbe vitt kórokozó anyagokkal betegségeket is okozhatnak. Lárváik különösen tehén trágyában néha nagy tömegben élnek. Stomoxys Geoffr. calcitrans L. Haematobia R. D. stimuláns Me^g. (Dunaf., Travn.) Phasiidae — Poloskafürkészlegyek Lárváik parazita módra mindig élő poloskákban fejlődnek ki. Catharosia Rnd. ü

; pygmaea FII. Helomyia R. D. lateralis Meig. (Nagyvárad, Trsylv.) Allophora R. D. aurigera Egg. syn. Bonapartea Rnd. Bonapartea Rnd. hemiptera Fbr. obesa Fbr. (Dunaf., Trsylv.) v. umbripennis Girsch. (Bosn.) pusilla Meig. (Dunaf., Trsylv.) subcoleoptrata L. (Vaskút) Schineria Rnd. tergestina Rnd. Phasia Latr. crassipennis Meig. (Lav.)