Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 275 A NÉPHAGYOMÁNY ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET A szigetvári dzsámiból átalakított plébánia templom kupoláját Dorfmeister Istvánnak az 1566. évi ostromot megörökítő freskója díszíti.

51 Dorfmeister a klasszikus mitológiából kölcsönvett Anteus alakjában ábrázolta a szigetvári hőst, akit a török harcosok a levegőbe emelnek. Zrínyi alakja az 1700-as évek második felének bécsi divatú és ízlésű nemesét mutatja, ellentétben Zrínyi hagyományos ábrázolási módjával, s így idegen a magyar népi megfogalmazástól is. A levegőbe emelés motívuma is távol áll a magyar népi elképzelésektől, s ilymódon az évről-évre rendszeresen látott freskó előtt értetlenül, hitetlenül áll a helyi és környékbeli parasztság, hagyományanyagának kialakulására befolyással nem volt. 61 Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 110. A reformkor idején a képzőművészeti alkotások közül jelentős hatással lehettek a szigetvári hagyományok alakulására az igen elterjedt „Zrínyi kirohanás"-ábrázolások. Ezek mint csekély értékű olajfestmények, bádogra vagy fára festett óraképek kerültek forgalomba, s az akkori polgári lakáskultúrának kellékei voltak. Szigetváron a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület gyűjteményében több ilyen helyben gyűjtött órakép volt.

52 Ezek legtöbbjén Zrínyi a hagyományossá vált ábrázolásban volt látható: díszruhában, kezében karddal vagy zászlóval, arcán a hősök rettenthetetlen bátorságával rohan csapata élén a törökre. A népi hagyomány alakulásához a Szigetváron is fellelhető óraképek is bizonyára hozzájárultak. 52 Zrínyi Miklós Múzeum tulajdona. 54.23.1. és 56.5.1. Itsz. Órakép a XIX sz. közepe tájáról. 18*