Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 2Ô5 Részlet a DK-i bástyafalról. azután, hogy bezárták őket, nagy fekete felhő vette körül a várat, és nagy égzengés következett. Zuhogott az eső, mennydörgött az ég, és a nagy sötétségbe egy hatalmas villám csapott a toronyba. Nyomban leomlott a torony à 3 magyar vitézzel együtt. Meghaltak, de mégis megmenekültek, mert nem kínozhatta meg őket a török, és megőrizték Zrínyi titkait. A törökök nagyon megijedtek, rossz jelnek vették a torony leomlását. Messze elkerülték, és nem építették fel újra, ezért áll most is a torony csonkán."

21 Az ismeretlen körülmények miatt lebontott minaret torony az egyetlen, ami „furcsa" a nép számára. A magtárrá, majd később az itt felépített kastély részévé alakított dzsámi mellett közönyösen mennek el. Az épület ép, használatban van, olyan mint a többi, nincs rajta semmi „különös" a népi érdeklődés számára. Hasonló a helyzet a többi török időkből való, vagy evvel kapcsolatba hozható épületeknél is. Az 1589-ben a város főterén épített Ali pasa dzsámiját 1780-ban átépítették barokk katolikus templommá.

22 Ma már csak 21 1958. évi gyűjtés. Adatközlő: özv. Taubert Imréné sz. Rádó Gizella, 74 éves. Szigetvár. Az elmondott történetet csak Szigetváron ismerik, ott is csak az idősebbek. A környékbeli falvak lakosai nem tudnak semmit a „kastél tornyá"-nak történetéről. 22 Az átépítés, valamint a katolikus berendezés során az épület török jellege megszűnt. A kupolát 1788-ban Dorfmeister István egyik legjelentősebb alkotása a szigetvári hősi küzdelem megörökítése tette ismertté. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest. 1955. 110. A freskóra vonatkozó további irodalmat is közli. centrális kupolás belsőtere, szamárhátíves ablaknyílásai, néhány helyen megmaradt sta« laktat boltozata árulja el egykori dzsámi voltát. „A törökök építették, valamikor török templom volt." Ennél többet senki sem tud róla. A visszafoglaláskor a volt ferences templom helyén még állott a török dzsámi. De mint „pogány templomot" szétbontották, s kupolája ólomburkolatát eladták, Valószínű, hogy a bontási anyagát felhasználták a katolikus templom építésénél, s csak a két megmaradt török mosdómedence, ma szenteltvíztartó őrzi az egykori dzsámi emlékét.

23 A lebontása után épített barokk templomot már nem is hozzák vele kapcsolatba. „A barátok építették, vailamiikor régen, vagy 500 évvel ezelőtt, mert itt volt hely az építkezéshez." Mások csak annyit tudnak róla, hogy „régi". A népi hagyomány a lebontott török dzsámiról nem tud. Az egykori Újváros területén még máig is fennálló török épületet a helybeliek „várospincének, törökpincének" nevezik.

24 Az épület rendeltetése egyáltalán nem tisztázott, korániskola, szakrális jellegű épület és más megjelölésék között váltakozik a hivatalos álláspont. A helyi paraszti lakosság inkább a „török pince" elnevezést ismeri. Magáról az épület rendeltetéséről, azon kívül, hogy „még a törökök építették", „török épület ez", igen keveset hallani. A helyi „bosnyák" lakosság idősebbjei mesélik: „Ezt a pincét a törökök azért építették, hogy ide zárhassák be a magyarokat, akiket elfogtak Szigetbe, mikor ők voltak az urak." Nyilvánvaló, hogy a kis épület komor jellege, magas vasrácsos ablakai a börtön, fogda elképzelést táplálja, Az épület két szintben való megosztottsága miatt nevezik pincének, holott egyáltalán nem az. Néhány idősebb helybeli parasztember egyenesen börtönnek nevezte ezt az épületet, szerintük is a rabokat a törökök itt őrizték. 23 Szőnyi Ottó: Török kútmedencék Baranyában. Pécs Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője 1928. 30. Molnár József: Oszmán-török mosdómedencék Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 1957. 2 szám. Ví Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Budapest, 1959. 360. Részletes bibliográfiával.