Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 2Ô5 Részlet a DK-i bástyafalról. azután, hogy bezárták őket, nagy fekete felhő vette körül a várat, és nagy égzengés követ­kezett. Zuhogott az eső, mennydörgött az ég, és a nagy sötétségbe egy hatalmas villám csa­pott a toronyba. Nyomban leomlott a torony à 3 magyar vitézzel együtt. Meghaltak, de mégis megmenekültek, mert nem kínozhatta meg őket a török, és megőrizték Zrínyi tit­kait. A törökök nagyon megijedtek, rossz jel­nek vették a torony leomlását. Messze elke­rülték, és nem építették fel újra, ezért áll most is a torony csonkán." 21 Az ismeretlen körülmények miatt lebontott minaret torony az egyetlen, ami „furcsa" a nép számára. A magtárrá, majd később az itt felépített kastély részévé alakított dzsámi mellett közönyösen mennek el. Az épület ép, használatban van, olyan mint a többi, nincs rajta semmi „különös" a népi érdeklődés szá­mára. Hasonló a helyzet a többi török időkből való, vagy evvel kapcsolatba hozható épüle­teknél is. Az 1589-ben a város főterén épített Ali pasa dzsámiját 1780-ban átépítették ba­rokk katolikus templommá. 22 Ma már csak 21 1958. évi gyűjtés. Adatközlő: özv. Taubert Im­réné sz. Rádó Gizella, 74 éves. Szigetvár. Az elmondott történetet csak Szigetváron isme­rik, ott is csak az idősebbek. A környékbeli falvak lakosai nem tudnak semmit a „kastél tornyá"-nak történetéről. 22 Az átépítés, valamint a katolikus berendezés során az épület török jellege megszűnt. A kupolát 1788-ban Dorfmeister István egyik legjelentősebb al­kotása a szigetvári hősi küzdelem megörökítése tet­te ismertté. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest. 1955. 110. A freskóra vonatkozó további irodalmat is közli. centrális kupolás belsőtere, szamárhátíves ab­laknyílásai, néhány helyen megmaradt sta« laktat boltozata árulja el egykori dzsámi vol­tát. „A törökök építették, valamikor török templom volt." Ennél többet senki sem tud róla. A visszafoglaláskor a volt ferences temp­lom helyén még állott a török dzsámi. De mint „pogány templomot" szétbontották, s kupolája ólomburkolatát eladták, Valószínű, hogy a bontási anyagát felhasználták a kato­likus templom építésénél, s csak a két meg­maradt török mosdómedence, ma szenteltvíz­tartó őrzi az egykori dzsámi emlékét. 23 A le­bontása után épített barokk templomot már nem is hozzák vele kapcsolatba. „A barátok építették, vailamiikor régen, vagy 500 évvel ezelőtt, mert itt volt hely az építkezéshez." Mások csak annyit tudnak róla, hogy „régi". A népi hagyomány a lebontott török dzsá­miról nem tud. Az egykori Újváros területén még máig is fennálló török épületet a helybeliek „város­pincének, törökpincének" nevezik. 24 Az épü­let rendeltetése egyáltalán nem tisztázott, ko­rániskola, szakrális jellegű épület és más megjelölésék között váltakozik a hivatalos ál­láspont. A helyi paraszti lakosság inkább a „török pince" elnevezést ismeri. Magáról az épület rendeltetéséről, azon kívül, hogy „még a tö­rökök építették", „török épület ez", igen ke­veset hallani. A helyi „bosnyák" lakosság idősebbjei me­sélik: „Ezt a pincét a törökök azért építették, hogy ide zárhassák be a magyarokat, akiket elfogtak Szigetbe, mikor ők voltak az urak." Nyilvánvaló, hogy a kis épület komor jel­lege, magas vasrácsos ablakai a börtön, fogda elképzelést táplálja, Az épület két szintben való megosztottsága miatt nevezik pincének, holott egyáltalán nem az. Néhány idősebb helybeli parasztember egyenesen börtönnek nevezte ezt az épületet, szerintük is a rabokat a törökök itt őrizték. 23 Szőnyi Ottó: Török kútmedencék Baranyában. Pécs Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője 1928. 30. Molnár József: Oszmán-török mosdómedencék Ma­gyarországon. Művészettörténeti Értesítő 1957. 2 szám. Ví Genthon István: Magyarország művészeti em­lékei. 1. Budapest, 1959. 360. Részletes bibliográ­fiával.

Next

/
Thumbnails
Contents