Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig

A PÉCSVIDÉKI BÁNYÁSZOK ÉLETE 243 Az első szabad május 1. Pécsett, 1945-ben. Gyűjtötte: Dombi József. szolgálati viszonyukban kötelesek megmaradni, amiből következik az is, hogy a munkásság a munkájukkal kapcsolatban elkövetett kisebb cselekményeikért és mulasztásaikért a hadiüzemi személyzeti parancsnok, súlyosabb esetben pedig a honvéd törvényszéknek tartoznak felelősséggel."

29 Nem ütközik akadályokba azonban a fasiszta eszmék hazai hangadóinak, a volksbundistáknak a tevékenysége. A pécsi főispán az iparügyi miniszternek felterjesztett jelentésében így vázolja az e téren kialakult helyzetet : „Tisztelettel jelentem továbbá, hogy a német nemzetiségi mozgalmaknak —. így különösen a Volksbund szervezkedésnek a DGHT részéről tapasztalt erős támogatása a magyar anyianyelvű munkásság között szintén nyugtalanságot vált ki és sajnos a magyar és német anyanyelvű munkások között eddig mindenkor fennállott jó viszony megromlását eredményezi és arra vezet, hogy a munkásság egyes csoportjai egymással szemben állanak. — A jelenlegi viszonyok között a DGHT ezen kérdésben elfoglalt álláspontjának megváltozását remélni alig lehet, viszont kívánatos volna alkalmas módon és bizalmas úton oda hatni, hogy legalább annak látszatai gondosan elkerültessenek, hogy az említett támogatás egyben a magyarság elnyomásával is együtt jár. . ."

30 A volksbundisták gátlástalan szervezkedése fokozottabb akciókra serkentette a becsületes, meg nem alkuvó baloldal tagjait is, amint ez a tény a rendőrség pécsbányatelepi vezetőjének 1943. szept. 6-i jelentésében tükröződik és amely egyben tömör összefoglalást ad a pécsvidéki bányászmozgalom történetéről és helyzetéről a felszabadulás küszöbén: ,, . .. Az utóbbi időben bekövetkezett háborús eseményeket és az ezzel szoros kapcsolatban előál29 A bányászok élete... 278. 1. 30 Uo., 281. 1. 16*