Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének Diptera-faunája
24 GEBHARDT ANTAL Micropeza Meig. corrigiolata L. (Dunaf., Innsbr.) Lonehaeidae Teljesen fekete, szőrös fejű imágóik virágos réteken, fák és cserjék levelein élnek. Lárváik táplálkozásbiológiai szempontból a legkülönbözőbb igényekkel lépnek fel. így pl. a Lonchaea chorea L. lárvája fakéreg alatt, növényevő emlősök ürülékében, valamint fonálférgek által fertőzött fehér céklában egyaránt megtalálható. Más fajok kifejezetten növényevők. A L. lasiophthalma Macq., valamint a L. parvicornis Meig. fajok lárváinak fertőzése gyomnövényeken, fűféléken gubacsot idéz elő. Lonchaea Fali. albitarsis Ztt. syn. laticornus Meig. chorea Fbr. (S. A. U., Bad., Bosn.) dasyops Meig. (Triest) fugax Beck. (Székesf., Bosn.) rumosa Egg. hirticeps Ztt. inaequalis Lw. syn. nigra Meig. lasiophthalma Macq. (Székesf., Delib., Lav.) parvicornis Meig. (Zengő) sericans Beck. tarsata FII. Palloptera Fali. umbellatorum Fbr. (Delib.) ustulata FII. (Zengő, Szekszárd, Italia) Tanypezidae — Törékeny alkatú legyek Hazánkban élő egyetlen palaeartikus faja nedves helyeken, alacsony bokrokon, cserjéken fordul elő. Fejlődésmenete ismeretien. Tanypeza Fali. longimana FII. (Bad., Travn.) Ulidüdae — Lengőlegyek Rendkívül élénken, hintázásra emlékeztető mozdulatokkal repülnek. Legtöbbször fatörzseken, kerítéseken, köveken vagy bokrokon, virágokon fordulnak elő. Lárváik különböző trágyában, bomló növényi anyagokban, fakéreg alatt és korhadó avarban élnek. Chrysomyza Fali. demandata Fbr. (Velencei-tó, S.A.U.) Ulidia Meig. erythrophtalma Meig. (Temesv., Nagyszombat) Ortalidae — Foltoslegyek Külső alkat tekintetében a fúrólegyekhez hasonlítanak és azoktól nehéz megkülönböztetni. Szárnyukat feltűnő rajzolat diszíti. Meliera R. D. picta Meig. (Dunaf., Velencei-tó, Trsylv., Temesv.) Hypochra Lw. subappennina Rnd. (Styr., Tirol) Herma R. D. afflicta Meig. (Gallia) nigrina Meig. (Jászb., Lav.) paludum FII. (Trsylv., Innsbr., Lav.) palustris Meig. (Dunai, Vadkert, Trsylv., Székesf.) Myrmecomyia R. D. rufipes Meig. Ptilonota Lw. centralis Fbr. (Jászber., Trsylv.) guttata Meig. (Trencs., Trsylv., Germ.) Ortalis Fall, formosa Pnz. (Simont., Temesv.) ruficeps Fbr. (Simont., Temesv., Jászb.) Platystomidae Életmódjuk alig ismeretes. A kifejlődött legyek túlnyomóan bokrokkal, cserjékkel borított terepeken, vagy réteken találhatók. Lárváik bomló növényi anyagokkal táplálkoznak. Rivellia R. D. syngenesiae F. (Dunaf., Velencei-tó, Trsylv.) Platy stoma Meig. lugubre R. D. syn. umbrarum Fabr. (Vaskút, Vlasic) pubescens Lw. (Vaskút) seminationis Fbr. (Simont., Szekszárd, Nagyvárad) Trypetidae — Fúró- vagy Gyümölcslegyek Lárváik egy része különféle gyümölcsökben, magokban ; virágfejekben, más része növények szárában, gyökereiben él. Néhány fajuk levelekben aknajáratokat fúr. A család legismertebb képviselője a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi L.), mely petéjét a már pirosodni kezdő cseresznyébe rakja. A kikelt lárva a gyümölcs húsos részéből táplálkozik, majd kifejlődve a földre veti magát és a talajban bábbá alakul át. A tarkaszárnyú légy a bábból rendszerint következő tavaszszal kel ki. Myopites Bréb. insula© v. Ross.
