Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig

A PÉCSVIDÉKI BÁNYÁSZOK ÉLETE 235 jelentős dátuma a pécsi bányászok mozgalmi harcainak. A sztrájk kitörését a militarizált pécsi bányákban főként Herszényi Zsombor csendőralezredes és száz legényének brutális viselkedése váltotta ki. Ezt követte az újvidéki 6. gyalogezred pécsi pótzászlóalja egész legénységének lázadása május 20-án, amely a véres piros pünkösd néven vonult be a magyar történelem lapjaira. Az imperialista háború továbbfolytatása ellen tiltakozó katonaság fegyveres megmozdulását a pécsbányatelepi bányászok aktív támogatással segítették.

14 A Pécs vidéki bányászok egyre bátrabb és erőteljesebb kiállásaihoz jelentős erkölcsi támogatást kapnak a szervezett pártélet szolidaritásának áramlata mellett a MUNKÁS с újság és az 1910—14 között OSTOR, majd REAKCIÓ címmel megjelent s a pécsi SZDP érdekkörébe tartozó munkás-élclapokból kisugárzó hatásokból. A bányamunkások körében érthető örömet keltett az alapszabályok jóváhagyása, országos érdekképviseleti szervezetük megalakulása. A szövetség megkezdte működését, megkezdte a vidéki helyicsoportok megalakítását. Azonban már az első lépéseknél akadályokba ütköztek, mert a vidéki hatóságok, annak ellenére, hogy a kormány jóváhagyta, akadályokat gördítettek a helyicsoportok megalakítása elé, úgy, hogy csak nagy nehézségekkel és utánjárással, a legtöbb esetben háromnégyszeri bejelentés és fellebbezés után engedélyezték a helyicsoportok alakuló gyűlését. A csoportok alakulása annyira előrehaladott — 1918 augusztus 1-én már 56 helyicsoport, 14 befizetőhely működött, 35,164 taggal, — hogy 1918 szeptember 21—23-ára a szövetség országos közgyűlést hívott össze. Az országos közgyűlésen 59 helyicsoport, 152 küldöttel, 7 befizetőhely 8 küldöttel, tehát az ország bányamunkássága 160 küldöttel képviseltette magát. A közgyűlés a háromnapos tanácskozás alatt igen értékes munkát végzett. Foglalkozott a közgyűlés a bányatárspénztárak reformjával, a bánya- és kohómunkások nyugdíjügyével, a 8 órás munkanap bevezetésével és a bérek rendezésével, Végül megválasztották a vezetőséget. Elnökké Bertrand Antalt (Mecsekszabolcs), vezetőségi póttagokká Fábián Istvánt (Pécsbányatelep) és Fledrich Györgyöt (Szászvár) választotta meg a közgyűlés.

15 * 14 Szabó: Kézirat. 16 Bányászok zsebnaptára. 1921. 53—54 1. ИИ», Pere, míju» M Sä. % vtim. к ЛЛяу тиш ... Pécsi munkások élclapja, 1910-ből. Az 1919-es esztendő mindenképpen történelmi jelentőségű dátuma a pécsi bányászok mozgalmi harcainak. Baranya megye nagyobb része az imperialista szerb hadsereg megszállása alá kerül, Az újvidéki Narodna Uprava a háttérben arra törekedett, hogy a megszállás annexióvá változzék át s e terv végrehajtását a megszálló hadsereg oly durva atrocitások sorozatával kísérelte

1 meg bevezetni, amellyel kiváltotta az egész lakosság tiltakozását. Ez a tiltakozás az 1919 február 22-én kezdődő s 18 napig tartó politikai sztrájkban fejeződött ki, amelynek győzelmes kivitelezésében a pécsvidéki bányászok hatalmas tömege a motor szerepét töltötte be.

16 A bányászok hazafias tiltakozása ezzel nem fejeződött be. Amikor Magyarországon kikiáltják a proletárdiktatúrát, a pécsi bányászok egyfelől a. Tanácsköztársaság védelmére, másfelől tiltakozásul a megszállás ellen, tömegesen szöknek át a demarkációs vonalon m Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919—1921ben. (Klny. a Janus Pannonius Múzeum 1961. Évkönyvéből., 106. 1.)