Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

210 PAPP 11. kép. Edénytöredékek a D szelvényből semmiféle tárgy, de tüzelőhely sem volt, arra mutat, hogy a verem lakóhelyiségül mégsem szolgált. Feltehető, hogy ez a két gödör eredetileg agyagkitermelő hely volt, de lehetséges az is, hogy mindkettőt gazdasági célokra használták. A vermek közvetlen közelében állott lakóházak megsemimisülését követően az azok berendezéséből megmaradt, el nem hamvadt tárgyak a felszínen idővel szétszóródtak, egy részük, földdel, pernyével, széndarabokkal, a gödrökbe került. így sodródtak a nagyobbik gödörbe a harcos élet szerény emlékei is, a kopjacsúcs, nyílcsúcs, sarkantyú, sarkantyútaréj. Idekerülésük útja bizonytalan. Huzamos ideig tartó tüzelésre, főzésre utalnak az E szelvény vastag szabadtűzhely foltja, és a körülötte talált edénytöredékeik. Mivel a közelben lakóépületnek hírmondója sem volt, arra kell gondolnunk, hogy ez a tüzelőhely a szabadban volt, A település kiterjedésének megállapításához ma már csekély a lehetőség, tekintettel a majorudvar benépesültségére és gazdasági jelentőségére, А В С D munkahelyek között, tőlük keletre egy keskeny sávban, továbbá tőlük délre azonban biztosítható olyan terület, amelynek kutatására sort kell kerítenünk. Ez a terület elegendőnek látszik ahhoz, hogy legalább a település egy részének szerkezetéről, a lakóházak felépítéséről, a hajdan itt lakók életéről bővebb felvilágosítást nyerjünk. Az eddig elért szerény eredmény — úgy vélem — eljuttatott bennünket az előző dolgozatomban felvetett állítás igazolásához.

6 Arra nézve, hogy az Űjistálló udvarának területén, a Törökdomb átellenében Földvár falu állott, hivatkozom az ugyanott felsorolt bizonyítékokra, amelyekhez hozzá kell tennem a következőket. ,,Földvár" helyének meghatározásával okleveles adatok nyomán foglalkozó kutatók, így a kérdés legmélyére hatoló Gyalókay Jenő is, nem tettek különbséget Földvár falu települése és a földvári birtoktest között. Ennek következtében jutottak ahhoz a téves megállapításhoz, — Brodarics helymegjelöléséből kiindulva és attól megerősítve, — hogy Földvár a mohácsi síkság nyugati szélén volt. A Gyalókay által említett XIV. s-z-i birtokperek

7 adatai szerint is a középkori Földvár birtokhatára igen nagy volt, kétségtelenül a Borza patak medrétől délre is kiterjedt. De éppen az 1338. évben történt felosztáskor mehetett végbe az első változás, amikor is a birtoktest keleti, északkeleti határrészei maradtak viszsza az anyatelepülés körül, mint továbbra is az eredeti nevet viselő birtok, szemben az elszakított laki birtokrésszel. Az 1696. évi úrbéri összeírás helységhatármegjelöléseire hivatkozva Gyalókay helyesen mutat rá az egyes község-, illetve pusztahatárok szomszédságára és egymásutánjára. De nem tűnt fel neki, hogy Földvár — egyebek közt — Kölkedáel is határos, sőt, hogy a pusztahatárak közt ott van az elpusztult, Földvárral határos Merse (Mersa) is. Az 1696. évi conscriptiónál még nagyobb területtel vehették számba Földvár határát, mint amivé rövidesen — s véglegesen — zsugorodott. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a kisebbedő birtoktest annak a falunak a nevét tartotta meg, amelytől azt vette s amely falu magán a birtoktesten volt. Földvár falu a csata idején nyilvánvalóan elpusztult. Utóbb azonban — annyira-menynyire — újjáéledt. 1554-ben „Földvár" 11 adózójának nevét jegyezték fel a török defterek,

8 az 1561. évi szigetvári adólajstrom viszont már ismét mint elpusztult helyet említi, amelynek lakói Majsra költöztek.

9 Az 1955. év 6 Papp László: im. 216—221. о. 7 Gyalókay Jenő; A mohácsi csata. Mohácsi Emlékkönyv. Bp. 1926. 8 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. sz.-i török adóösszeírásai, 67. o. — Bp. I960. 0 Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelen korig. — Baranya múltja és jelene. Szerk.: Varadi Ferenc. II. k. Pécs. 1897.