Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: A bolyi avarkori temető I.

182 PAPP LÁSZLÓ kény pánttal kereteit, félpiskóta-alakú szíjvég, szíj befogó részén két szegecslyukkal, szegecsekkel, a jobb medenceszél alatt (XVI. t. 12.). Fölötte textildiarab. — Négyzetalakú, öntött, áttört művű, inda és levéldíszítésű, bronz öv veret, a bal medence felső szélén, lapjával lefelé (XVI. t. 3.). 4 db kerek, bronzlemezből készült, keskeny pánttal övezett övveret, közepükön bronzszegecs, a jobb medence szélétől a bal alsó karcsontokig (XVI. t. 4—7.). Bronzlemezből vágott, hosszas, hatszögletes, felületén poncolt, kicsiny övveret, két szegeccsel, lapjával felfelé, a keresztcsont bal szélén (XVI. t. 9.). Kerek bronzlapocska, közepén átlyukasztva, az előbbi tárgy mellett (XVI. t. 8., párja a lócsontváz mellett). Vastőr a bal alsó lábszárcsontok mellett, pengéjén, nyelén farostmaradvánnyal, hegyével a kéz felé irányítva (XVI. t, 13.). Juhcsontok a koponya fölötti és melletti térségben, a sírgödör lábvégénél, itt a sírfenék fölött 60—65 cm magasságban. • A ló testét jobboldalára döntve préselték a sírgödörbe, fejét levágták. Bezúzott homlokú koponyájának szétmállóban lévő maradványa a két sírgödröt elválasztó földfalpárnán feküdt, a lósírgödör fölött kb 50 cm magasságban, úgy, hogy száj része az embersírgödör fej vége (!) fölé nyúlt. A lószerszámfelszereléshez tartozó 4 darab kicsiny, kerek bronzphalera egyike az embersírgödör fej végének jobb Barkában volt, 1 db a lósírgödör bal felső szélén, 2 db a ló medencecsontjának felső szélén (XVII. t.l—4.). A ló jobb hasoldalánál félköríves szárú, egyenes bordástalpú, hurkosfülú kengyelvas volt (XVII!. t. 6), hosszabb párja a ló baloldalán (XVII. t. 7.). A hasi bordacsontok balszélén négyszögletes vascsat (XVII. t. 9.), a ló fogai között oldalpálcás vas csikózabla (XVII. t. 8.), a koponyacsont málladékában egy, középen átlyukasztott kicsiny, kerek bronzleimez (XVII. t. 5, — párja az embersírban), a lósírgödör földjében és a váz fölött 15—30 cm magasságban csekély mennyiségű faszéntörmelák. 62. sír. (M: 215. sz: 60, h: 217 cm). Fiatal nő viszonylag jó állapotban lévő csontváza. Koponyája jobbra billent. Hossza 137 cm. — Tájolása DK—ÉNy, É-tól 114° eltéréssel, fejjel DK-nek. — A következő tárgyak voltak mellette: 1 db bronz fülkarika-töredék a bal válltáj fölött (XVI. t. 14.), négy kicsiny, négyzetalakú vascsat a keresztcsont jobb szélén (eltűnt), négyszögletes vaspánt a jobb lábfej csontok fölött (XVI. t. 15.), feketésszürke színű agyagbögre, kezdetleges hulámvonaldíszítéssel a bal lábfejcsontok fölött (XXVIII. a. t. 2.), — a bal válltáj fölött 12—15 cm magasságban juh-állkapocs és lábcsontok, a jobb lábfej csontok fölött feltehetően ugyanazon állat lábcsontjai. 63. sír. Lovassír. Lovas és ló egy tengelyben lévő, egymástól középütt 20 cm széles földfallal elválasztott két sírgödörben, amelyek 180 cm mélységben válnak ketté (XXXI. t.). Az embersírgödör fenék m: fejnél 235, lábnál 260 cm, sz: fejnél 74, lábnál 63 cm, h: 249 cm. A lósírgödör m: 235 cm, sz: 75, h: 153 cm. — Az ember — középkorú férficsontváz hossza 165 cm. Tájolása: ÉNy—DK, É-tól 68° eltéréssel, fejjel ÉNy-nak. Nyújtott, banyattfekvő helyzetű, alsó lábszárcsontjai az alattuk mélyített gödörbe húzódtak, fölöttük a ló koponyája. — Mellékletei a következő tárgyak voltak. 1—1 db, téglailapalaikú, sima bronzlemezből készült övveret, 2—2 szegecslyukkal és szegeccsel, a jobb medencecsonton (XVIII. t. 3—4); 1—1 db, ónból készült porravált lenyomatában négyzetalakú (1,7x1,6 cm oldalméretű) övveret, 2—2 bronzszegeccsel, a jobb alsó karcsont és medenceszél között, valamint a bal medenceszél alatt. Jobbra irányuló vastüskével ellátott bronzcsat, lemezes szíj befogóval, a medence közepén (XVIII. t. 1.), a csat alatt és mellett bőröv maradványa. Téglalap felül- és oldalnézetű, bronzszalagból készült szíj bujtató a bal medenoeszélnél (XVIII. t. 2.). Négyszögletes vascsat a jobb combcsontfejnél (XVIII. t, 5.). Vas késnyélnyúlvány az előbbi csat mellett, ugyanazon kés pengéje a sírgödör alsó bal sarkában, (XVIII. t. 6.). Feketésszürke színű agyagbögre, hármas nullámnyaláb díszítéssel, sok darabra zúzva, a bal térdcsontok közelében (XXXVIII. t. 1.). Marha- és juhcsontok a sírgödör különböző részein. A ló fejét levágták, s a már említett módon az embersír lábvégének bal sarkába, gazdájának lába fölé fektették, nyakát felegyenesítették, a sírvég fala mellé szorították, úgy, hogy a nyak vége a főfalon, az embersír gödre fölé is átnyúlt, A lósírgödör jobb szélén elipszis szárú felnyomott, bordástalpú, hurkosfülű kengyelvas állott (XVII. t. 10), ellipszis vonalú vékonyszárú pária a bal szélen, a bordacsontok alatt feküdt (XVII. t. 11). Az utóbbi kengyelvas szárkerületén belül lantalakú vascsat volt (XVII. t. 13.), ennek alsó felületén durva szövésű vászon lenyomata látszott. A ló koponyája alatt (!) széthúzott, pálcás csikózabla feküdt (XVII. t. 12.). 64. sír. (M: 142, sz: 61, h: 200 cm.). 16—17 év körüli férfi viszonylag jó állapotban lévő csontváza, feltűnően görbe alsó, felső lábszárcsontokkal. Koponyája a bal arccsontra fordítva. Hossza 161 cm. — Tájolása Ц$—$4üÉtól 98° eltéréssel, fejjel K-nek. — A jobb medence szélén tarsolyalakú bronzcsat volt,