Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének Diptera-faunája

iß GEBHARDT ANTAL pallipes Meig (Lav.) Schineri Egg. Cerdistus Lw. erythrurus Meig. (Zengő, Travn., Lav.) Zelleri Schin. Villa Lioy (Epitriptus Lioy) cingulata Fbr. (Bosn., Lav., Kapornak) setosulus Zllr. (Vaskút) Tolmerus Lw. atripes Lw. Argyr amoeba Schin. aethiops Fbr. (Travn.) anthrax Schrk. (Hisp., GalJ.) trifasciata Meig. (Austr. inf., Lav.) varia Fbr. (Corsica) Hemipenthes Lw. morio L. (Bosn.) Asilidae — Rablólegyek Többségükben, nagytermetű, 20—26 mm hosszúságot is elérő, — bozontosán szőrös arcú, feltűnően kiugró szemű legyek. Rendszerint fatörzseken, növényeken, néha a földön ülve leselkednek a közelükben repülő rovarokra, melyekre vércse módjára csapnak le, hogy azokat zsákmányul ejtve, testnedvüket kiszívják. Lárváik a korhadó fában, vagy a talajban élnek és rovarlárvákkal táplálkoznak. Leptogoster Meig. cylindrica Deg. (Bosn.) Echthistus Lw. rufinervis Wied. Pamponerus Lw. germanicus L. (Germ., Lav.) Asilus L. crabroniformis L. (Afrika) Neoitanus Ost, — Sack, cyanurus Lw. Philonikus Lw. albiceps Meig. (Zengő) Dysmachus Lw. bifurcus Lw. bimucronatus Lw. (Insbr.) praemorsus Lw. spiniger Zellr. (Vaskút, Lav.) trigonus Meig. Eutolmus Lw. rufibarbis Meig. (Vaskút, Car., Bosn.) Machinus Lw. atricapillus FII. (Zengő, Lav., Kapornak) dasypygus Lw. (Hisp.) rusticus Meig. setibarbus Lw. (Insbr.) Laphria Meig. dioctriaeformis Meig. Trsylv. Styr.) ephippium Fbr. (Trebevic) fimbriata Meig. (Zengő) fúlva Meig. (Trsylv., Travn.) gilva L. (Insbr.) marginata L. (Zengő, Travn.) Stenopogon Lw. sabaudus Fbr. Lasiopogon Lw. cinctus Fbr. (Insbr.) Dioctria Meig. atricapilla Meig. Baumhaueri Meig. flavipes Meig:. (Tirol, Hisp.) humeralis Zell, lata Lw. lateralis Meig. linearis Fbr. (Bosn.) longioornis Meig. oelandica L. rufipes Deg. rufithorax Lw. Holopogon Lw. nigripennis Meig. Dasypogon Meig. teutonus L. Empididae — Táncos legyek Legfeltűnőbb ismertetőjelük, hogy fejük rendkívül kicsiny, szárnyuk viszont széles. Legtöbbször csapatokba verődve, a hímek jellegzetes táncoló libegéssel repülnek s elnevezésük is erre a sajátságos mozgásukra vezethető vissza. Túlnyomóan ragadozók, s apró, repülő rovarokból álló zsákmányukat erős lábaikkal fogják el, s azok testnedvét szívják. Más részük viráglátogató s növénynedvekből élnek. A hegyvidéket kedvelik s erdei utakon, vagy közvetlenül a víztükör felett repülnek. Lárváik a földben, fakéreg alatt, mohában, korhadó fatörmelék között ugyancsak rabló életmódot folytatnak. Tachypeza Lw. nubila Meig. (Germ.) trunoorum FII. (Trsylv.) arrogáns L. (Lw.) calcanea Meig. syn. longipennis Lw. (Trsylv., Adm.) terricola Ztt. Symballophthalmus Beck. dissimilis FII. (Germ.) Corneta Meig. syn. Tachydromia Meig. agilis Meig. (Trsylv., Austr. inf.) albicans Ztt. syn. flavicornis Meig. albiseta Pnz. (Csíksomlyó) annulipes Meig. articulata Macq. (Trsylv., Adm.) candicans Fll. syn. v. major Ztt. (Trsylv.) cothumata Macq. (Adm.) cursitans Fbr. (Adm.)