Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kiss Attila: Az avarkori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata

133 AZ AVARKORI LOVAS-TEMETKEZÉS SZOKÁSÁNAK VIZSGÁLATA KISS ATTILA Az elmúlt évtizedben Kárpát-medence kora-középkori történeténeik kérdései sokat foglalkoztatták a kutatást és ennek eredményeként jelentős összefoglaló jellegű tanulmányok jelentek meg.

1 Jelen tanulmányunkban

2 az azokban felvetett és elsősorban az avarkorra vonatkozó egyes problémák tisztázását kívánjuk elősegíteni.

3 A lovassírok típusainak kérdésével legutóbb Kovrig Ilona foglalkozott,

4 és megállapította, hogy a kora-avarkorban

5 az egész lóváz általában az emberi csontváz baloldalán, vele azonos tájolásban fekszik, de ezen a szokáson kívül füllkésrendszerű-, a lóváz egy részét tartalmazó sírok és önálló lósírok is előfordulnak. Ezzel szemben a korszak második felében az emberi csontváz jobboldalán, azzal ellentétes tájolásban fekvő lóváz tekinthető általános elhelyezésnek. A nagyszámú lovassír már elégséges alapot nyújt arra, hogy pusztán az ember és ló egymáshoz viszonyított helyzetéből bizonyos következtetéseket lehessen levonni a temetkezési szokás esetleges törvényszerűségeivel kapcsolatban. E temetkezési szokás vizsgálatakor kizárjuk a Csallány Dezső által megállapított korai, önállóan eltemetett zabla-, ken1 Banner J.—Jakabffy I., A Közép-Duínamedence régészeti bibliográfiája (Bip. 1954) 411—478; Banner J.—Jakabffy I., A Közép-Dúnaimedence régészetai bibliográfiája 1954—1959 (Bp. 1961) 189—211. 2 E dolgozat a szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékénél készült szakdolgozatának egyik fejezete. Az anyaggyűjtést. 1962. február 15-én fejeztük be. 3 Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy: nem az egész lovas-temetkezés szokásának vizsgálatát végezzük el, nem kerül sor a szokás megjelenésének és megszűnésének; gazdasági és társadalmi vonatkozásainak; gondolati hátterének; az eltemetett emberi váz életkorával való esetleges összefüggésének vizsgálatára. Tulajdonképpen a kutatás alapjául szolgáló tényleges helyzet elsődleges kérdéseiről és értékeléséről van szó. 4 Kovrig L, FA 9. (1957) 121., Korek J.—Kovrig I., Acta Arch. Hung. 12 (1960) 278—290. 5 Csallábiy Dezső (Archäologische Denkmäler der Awiarenzeit [Bp. 1956] 8.) az avarkorszakot 568 és 896 közé keltezi. Radnóti Aladár (Arch. Ért. 83 gyei leleteket,

6 valamint a pontatlanul megfigyelt sírokat és szórványokat, mivel ezek ilyen jellegű vizsgálatra nem alkalmasak, és csak a hiteles régészeti feltárásból származó sírokat tesszük vizsgálat tárgyává. Az avarkori lovassírok két csoportra oszthatók: az egész lóvázat tartalmazó sírok —, és a lóváz bizonyos részeit magukban foglaló sírok csoportjára. Először a teljes lóvázat tartalmazó sírokkal foglalkozunk, a részleges lovassírokra majd ezután térünk ki. Az avarkor egészében a következő teljes lóvázas temetkezési típusok állapíthatók meg: I. Lóváz az emberi váz jobboldalán, ellentétes tájolásban. II. Lóváz az emberi váz jobboldalán, azonos tájolásban. III. Lóváz az emberi váz baloldalán, azonos tájolásban. [1956] 236—240.) Csallány D. imunkájának kritikájában helytelenítette az avar korszak kiterjesztését a IX. századra, mivel ekkor az avar politikai hatalom már összeomlott. Az ún. történeti korok főbb történelmi tagolásánál és régésizeti korszakokra való beosztásánál úgy véljük: azt az elvet kell követni, hogy egy adott területegységen belül egy korszak elejét egy új »nép megjelenésével járó politikai eseményékkel kell keltezni és egy másik nép megjelenésiével járó népességi és politikai-hatalmi változásokkal kell zárni. Az avar-kor kérdésében e korszak kezdetének meghatározása nem képezi vita tárgyát, a korszak vége annál inkább. A fcunk és 'bolgár háborúkkal az avarok politikai hatalma a IX. század elején véget ért. A népesség a politikai változások ellenére, valószínűleg tovább élt. A Pribina-féle birtok a Közép-Duna'medence Ikíis részére terjedt ki és. feltehetően a már korábban ott élő szláv lakosság helyzetét szentesítette. A Közép-Dunamede}ncében a 896 körül megjelent magyarok jelentettek új népességet és új politikai hatalmat. Ilyen meggondolásból az avar korszakot 568-tól 896-ig lehet számítani. A korszak belső tagolásában László Gyula (Arch. Hung. 34. [1955] 179-.) Fettich Nándor kronológiai rendszerének (Arch. Huftng. 18. [1986] 98.) alapján álló, új néphullám megjelenésével magyarázott, két fő időszakra (568—

VII. század vége és VII. század vége — 896) való felosztását követjük. 0 Csallány D., Arch. Ért. 80 (1953) 135. .