Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez

A KÖZÉPSŐ BRONZKOR TELEPÜLÉSI KÉRDÉSEI Ю7 zaik ez életmódra annyira jellemző földfeletti építmények.

33 E művelődések fokozatos ÉNy-i előretörése viszont megváltoztatta a letelepült földműves és mozgó állattartó-földműves népek elterjedésének arányát az egész közép-Dunamedencében. Az ún. telWkultúrák elmozdulásának hatása már a korai és középső bronzkor fordulóján érezhető a Dunántúl területén. Ennek egyik ága a perjámosi kultúrából nyugatra szakadt gerjeni csoport,

M mely délről éri a Dunántúlt. Az ÉK-i területen csupán közvetett ekkor még e hatás, mely szerint a hatvani népesség egy része, leletének utolsó időszakában átlépte az Ipolyt majd a Dunát. A kultúra ezen helyi, korabronzkori őslakossággal keveredett legnyugatibb ágát nevezzük tokodi csoportnak.

35 E két lokális csoport esetében jelent meg először a Dunántúlon a f öldműves-állatartó népesség, klasszikus teli telepeivel és házaival. 6. kép. Nyergesújfalu-Téglagyár. Lakóház alaprajza. Az észak Duna-Tisza köz és a Mezőföld területén a mozgó pásztorkodó kisapostagi és az egyre nagyobb mértékben földművelő nagyrévi kultúrából a vatyai művelődés alakult ki.

36 A vatyai telepek vizsgálata^ főleg a fejénmegyei erődített földváriak esetében a következő képet mutatják. A Sárbogárd— Cifrabolondváron és a Belsőbáránd—Bolondváron végzett ásatások alapján a legalsó szintben, vagyis a kultúra korai periódusában még 33 Banner J., Arch. Ért. 82/1955/143—150., 4. k. 3—4. 34 Bóna I., Rég. Dolg. 2/1960/57. 35 Bandi G., Arch Ért. 90/1963./ Sajtó alatt. A tokodi csoport néhány kérdése. 36 Bóna I., Rég. Dolg. 2/1960/54.—. a gödörlakások voltak használatban.

37 A kultúra végleges kialakulásának időszakától már a teli-forma válik uralkodóvá, a lakóépítmények is tapasztott padlójúak és föld felettiek. Mivel e foiyamiat időben egybeesik a gerjeni és tokodi csoportok megjelenésével a Dunántúlon, feltételezhető, hogy a kedvező földrajzi környezetben, nyugodt történelmi körülmények között meginduló belső gazdasági fejlődés mellett, e két csoport közvetlenül is hozzájárulhatott e területen ezideig ismeretlen életmód és települési forma, sőt vele együtt az új építési technika gyorsabb megismeréséhez és elterjedéséhez. Ha bizonyos feltételek megteremtődnek egy életmód végleges kialakulásához, nincs kizárva az azzal járó formák átvéteilénök lehetősége sem. Az új építési mód átvétele inkább követel szoros közeli érintkezést, esetleg személyi keveredés meglétét is, mely a szokást, hagyományt és gyakorlatot továbbíthatta. A középső bronzkor folyamán a földműves kultúrák további Ny—ÉNy-i terjeszkedése fokozatosan megfigyelhető Szlovákia területén is. Ezt a magyaradi kultúra nagy telijei bizonyítják.

38 Az aunjetitzi kultúra morva területeire viszont csak a korszak végén jutnak el ezek.

39 „A Tisza menti földművelők nagy telijei s vele együtt a föld felett álló ház általánosabb használata csak a magyarádi kultúra északnyugati előrehatolásával jut el a középső bronzkor 3-ban Morva földre. (Veterovi típusú telepek.

40

) Az egyre nagyobb területeket elfoglaló teli-kultúrájú földműves népekkel szemben a Dunántúl dombos vidékein kialakuló mészbetétes edények népének települési viszonya eltérő képet mutat. A kultúra északi területeiről telepeket nem ismerünk. (Esztergomi és veszprémi csoport.)

41 A déldunántúli pécsi és szekszárdi csoport esetében több részleteiben feltárt, vagy terepjárással megfigyelt telep adatai állnak rendelkezésünkre.

42 A telepek közül az Alsónyék—Szőlőskert,

43 Kölesd—Csonthegy

44 és Turony—Hosszúföldek —Kosaras

45 lelőhelyek mindegyike egyrétegű, a lakóépületek földbeásott putrik. 37 Bandi G., Aliba Regia 1/1960/149—153. 38 A. Tocik., im 30.—, 39 К. Tihelka., P. A. 44/1953/229—328. В. Soudsky., Arch. Rozhl. 5/1953/308—318. 40 Bóna I., A bronzkor Magyarországon. II. A középeurópaá kör kultúrái a Közép-Dunaimedence területén с. fejezet. 41 Bóna l., Rég. Dolg. 2/1960/60.—. 42 Uo. 43 Wosinsky M., Tolnavármegye története II. (Bp. 1896.) 369.—. 44 Uo. 444.—. 45 A szerző ásatása. Feldolgozás alatt.