Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Tóth Tibor: Baranya megye paleoantropológiai problémái

BARANYA PALEOANTROPOLÓGIA! PROBLÉMÁI 87 arra mutatnak, hogy a Dunántúl délkeleti része, tehát Baranya megye területe is a római hódítás előtti időben valószínűleg az északdalmáciai illir törzsek etnikai hatókörébe tartozott. A paleoantropológiai leletanyag kisszámúsága és eddigi publikálatlansága miatt Dombay J. egyik közelmúlta tanulmányában (1957), amikor az etnikai vonatkozásokat elemzi, egyoldalúan csak a régészeti leletanyagra kényszerül alapozni (negatív s ezért helyes) véleményét. Természetesen nem arról van szó, hogy pl. a jelenleg meglévő 27 db rómaikori koponya vizsgálata elegendő lenne az etnikai problémák teljes megvilágításához! Ehhez sokkal több anyagra van szükség. De a meglevőt már a közeljövőben fel kell dolgozni. A megye területén élt etnikumok viszonylagos heterogenitására enged következtetni az a népvándorláskori vonatkozású régészeti megállapítás (Dombay, 1956), mely szerint Pannónia keleti gót megszállása Baranya területére is kihatott, továbbá, hogy a Sirmiumért folytatott harc kapcsán a gepidák megszállták a Dunántúl délkeleti részét, s az avar khaganatus idején szétszóródtak a Dunántúlon is (Török Gy., 1935). Mindezek együttvéve az alábbi következtetésekre vezetnek: 1. Szükséges az aeneolitikum embertani anyagának feldolgozása és közzététele. — 2. Szükséges a római-, avar-, közép- és (részben) az Árpád-kor embertani anyagának közzététele. — 3. Szükséges a nagyszámú Árpád-kori anyag-csoportok publikálása. — 4. Ezekhez alapvető fontosságú az összesen kb. 150 koponya restaurátori feldolgozása. — 5. Kívánatos lenne az erzsébeti, mecseknádasdi és Szebény II. avarkori temetők teljes feltárása, mely jelentősen gazdagítaná az avarkori etnikum embertani összetételére vonatkozó ismereteinket. — 6. Kívánatos volna az egyéb történeti korok embertani anyagának gyarapítása, vagyis az e vo1. Acsádi, Gy.—Nemeskéri J.—Harsányt L., Analyse des trouvailles anthropologiques du cimetière de Kérpuszta (XI* siècle) sous l'aspect de l'âge. ActaArchHung. 1959. 2. Bartucz L., Adatok a magyarországi avarok ethnikai és demographiai jelentőségéhez. Szeged, 1950. Acta Univ. Szegediensis, Acta Anthrop. t. I. Fasc. 1—2. Debec, G. F.—Levin, M. G.—Trofimova, T. A., Antropologicseszkij matyerial как isztocsnyik izucsenyija voptroszov etnogeneza. Szov. Etnografija 1952. No. 1. (Lásd Természettudományi Dokumentáció I. kötet). 4. Dombay J., A domolospusztai gót sírlelet natkozású régészeti munka növelése, mivel a megye paleoantropológia jának teljes képét a meglevőnél jóval nagyobb számú leletanyag birtokában lehet csak megközelítőlegesen rekonstruálni. — 7. Külön figyelembe veendők a paleodemográfiai lehetőségek határai, mivel az eddig feltárt történeti embertani anyag számos esetben kisszámú, mely általában vonatkozik a gyermeki leletekre; továbbá a paleopatológia (-stomatológiával együtt) igen fontos eddigi eredményei. Itt kell szólni az életkor-meghatározás avarkori vonatkozásairól is. melynek kritikai elemzése nem mellőzhető. Arról van szó, hogy a Nemeskéri—Harsányi —Acsádi által klinikai anyagon nemrégen (1958, 1960) kidolgozott komplex életkormeghatározási módszer eddig még csak kora Árpád-kori (bár ott nagyszámú) paleoantropológiai anyagon nyert alkalmazást s eredményezett érdekes korrekciót, (Acsádi—Nemeskéri—Harsányi, 1959). Azonban az avarkori anyag életkor-meghatározásánál a klinikai és kora Árpád-kori leletek diagnosztikai eredményeihez viszonyítva másképpen alakulhat a helyzet, mivel a népvándorláskor idején a biológiai és kronológiai életkort döntően meghatározó környezeti, szociális, egyéni-higiénikus és endokrin-változási tényezők az Árpád-kori és jelenkori azonos életfeltételektől gyökeresen eltérőek voltak. E vonatkozásban jelenleg még csak Bartucz (1950) és Lipták (1955) avarkori paleodemográfiai adatai tekinthetők mérvadónak. Megjegyzendő, hogy Baranya megye lakosságának etnogeneziséhez a történeti, néprajzi, régészeti és nyelvészeti anyag mellett az etnikai-, és a paleoantropológia eredményei lesznek döntőek. Csak a fent vázolt feltételek teljesítése, valamint a megemlített feladatok elvégzése teszi lehetővé, hogy Baranya megye paleoanthropológiai problémáinak megoldásában lényegesen előbbre jussunk. (németül). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1956. 5. Dombay J., Későrómai temetők Baranyában. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1957. 6. Dombay J., Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. (Beiträge zur Kultur des Aeneolithikums in Ungarn.) Arch. Hungarica XXXVII, 1960. 7. Huszár Gy.—

Schranz D., A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kőkortól az újkorig. Budapest, 1952. Fogorvosi Szemle. 8. Kovrig I., Contribution au problème de l'occupation de la Hongrie par les Avars. ActaArohHung 1955. IRODALOM