Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

†Dombay János: Árpád-kori temetk Baranyában. II.

80 bÔMÈAY JÂNÔà alsó kar a medencén feküdt. A csontváz .158 cm hosszú. Lelet nem volt, 160. sír. Mélység: 30 cm, Nagyobb gyermek. Mindkét alsó kar a medenoén feküdt. A csontváz 126 cm hosszú. Lelet nem volt. 161. sír. Mélység: 70 cm. Nő. A csontváz 149 cm hosszú. Lelet nem volt. Szórványos leletek 1. Nyitott bronzkarika széles, S alakú végződéssel (XII. t. 4). 2. 0,5 cm széles, vékony bronzlemezből készült, egyszerű gyűrű, töredezett állapotban (XII. t. 5). 7. kép 3. Ezüst karika felerésze (XII. t. 6). 4. Ezüst karikagyűrű (XII. t, 7). 5. 13 cm hosszú vasbalta. Éle kissé hiányos (7. kép). 6. Zárt bronzkarperec. A karika két végén egy-egy dülledtszemű, tátottszájú állatfej foglal helyet. Összekötő léctagot harapnak. Az állatok nyaka vastagabb, mint a karika. A karika díszítése a nyakperecek csavarását utánozza, az állatok nyakán levő, azok irányára merőleges rovátkolás pedig a nyakpereceken a hurok és a kampó tövénél előforduló drótlekötésre emlékeztet. Erősen kopott, különben jó megtartású (XII. t, 8). Ezeket a tárgyakat a föld felszínén találtuk. Valószínűleg kiszántott, sírokból valók. Palotabozsok A községtől délkeletre fekvő, É—D-i irányban hosszan elnyúló, D felé fokozatosan keskenyedő, hegyes csúcsban végződő dombhát ez, a lakosság Kirchegrundnak nevezi. Keletről és nyugatról egy-egy széles völgy határolja. A két völgy a dombhát D-i végénél egybetorkollik és kissé DK-i irányt véve folytatódik Somberek község felé. A lelőhelyre annak sajátságos alkata hívta fel figyelmünket 1941-ben, terepbejárásunk alkalmával. A térképen a 127. és a 152. számú háromszögelési pont között található meg. A 152. számú háromszögelési pont azonban nem rajta van, hanem a mellette Ny felől húzódó völgy Ny-i oldalában. Ebben a domboldalban régi út nyoma figyelhető meg. Folytatása megvan a Kirchengrund dombját К felől szegélyező völgy K-i oldalán is. Valószínűleg azon római út nyoma ez, amely a sopianae — aquincumi útból a hosszúhetényi villánál ágazott ki, és Dunaszekcsőre (Lugio) vezetett. A Kirchengrundon régi templom emlékét őrzi a népi száj hagy omány. A domb csúcsán ma is áll egy kis kápolna, A népi szájhagyományban élő templom kérdése homályos. Rómaikori épülettörmelék bőségesen található itt. Jakab József palotabozsonki lakos a Kirchengrundon levő földjén alapfalakat és nagyméretű római téglából készült, boltozatos építményt (sírkamarát?) talált, A téglákat kiszedte és felhasználta. 25 —30 cm magas kőszobrokat is talált itt, amikről azonban közelebbi leírást már nem tudott adni, a szobrok pedig elkallódtak. Bizonyosra vehető, hogy ezen a helyen rómaikori épületek voltaik. Valószínűleg ezek alapfalait és törmelékét gondolja a nép valamely régi templom maradványának. • Rómaikori leletekről tudunk a közeli Huszár-malom környékén is, a 157. és a 158. számú háromszögelési ponttól délre eső út É-i oldalán.