Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Horvát A. Olivér: Anthropogén hatás a Mecsek-környék vegetációjára

ANTHROPOGÉN HATÁS 47 ornus, mely főleg a száraz, xerophyton tölgyeseket szoríthatja ki anthropogén hatásra, fiatalos erdőkben, bár könnyebb a küzdelem ellene, mint a gyertyán ellen. A felsorolt fajok a nemesnyárak (Populus serotina, marylandica) kivételével nálunk őshonosok, de a természetes, anthropogén hatástól mentes erdőkben kisebb mennyiségű az A—D értékük, míg a monokultúrában levő .ikác-, fenyő- és csererdők nem termőhelyükön találhatók. A Mecsek-hegységben kevés az akácás, főleg a községi erdőik közelében északi oldalon találhatók. A fenyvesítés is csak újabban indult meg és a nyugati országokhoz képest még most sem nagyfokú. Ellenben ami cseres tölgyeseinkben is ritka a cser természetes állapotban, de kiterjedt cser monokultúrák vannak főleg a keleti Mecsekben és ezeket vissza kell vezetni a cseres tölggyel és kocsánytalan tölggyel kevert vegyes erdő állapotba. A fafaj összetétel mellett anthropogén hatásra az erdőszerkezet is megváltozhat, mert elmarad az árnyéktűrő második szint, vagy az állomány túlságosan kiritkítottá lesz. És végül anthropogén hatásra a faegyedek minősége is leromlik, rossz minőségű sarjHorvát*, A. O,: Mecseki tölgyesek erdőtípusai. Die Waldtypen des Mecsekgebirges. Janus Pannonius Múzeum 1956. évi Évkönyve, p. 131. Horvát, A. O.: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai. Die Wallditypen der Eichen-Hainbuchen Mischwälder des Mecsekgebirges. Uo. 1957. p. 137. Horvát, А. О.: A mecseki bükkösök erdőtípusai. Die Typen der Mecseker Buchenwälder (Fagetum silvaticae) Uo. 1958. p. 31. Horvát, А. О.: A Pécs környéki szőlők és gyüWurden im Komitat Baranya und im MecsekGebfet, wie auch weit und breit in Europa, allererst die Wälder ausgemerzt und an ihrer Stelle erscheinen Ackerfelder, so besonders auf dem weitverbreiteten Loss- und Holozänboden der Ebene und des Hügellandes. Ausser wasserbedeckten Flächen war alles mit Wald bedeckt und hier entwickelt sich eine Unkrautvegetation mit folgenden Unkrautassoziationen : Plantagini-Medicaginetum, AlchemilloMatriacietum, Caucali-Setarietum, Bidentetum tripartiti, Hordeo murino-Chenopodietum, Atriplicetum tataricae, Urtico-Malvetum, Onopordetum, EchioMelüqtetum, Xanthietum, Tanaceto-Artenmisietum vulgaris, Arctio-Ballotetum, Lycietum halimifolii, erdők, böhöncös és elbokrosodott állományok jönnek létre. Ez a leromlott származéktípus, az elbakrosodás itt-ott a molyhos tölgyesekből álló karsztbokorerdőt fenyegeti és karsztos kopárokhoz vezethet. Végül nem megfelelő erdőgazdálkodás következtében állati és növényi kártevők is elszaporodhatnak és a nem megfelelő talaj előkészítés és talaj ápolás következtében sínylődő fiatalos állományok alakulnak csak ki. Emellett a legeltetés is átalakítja az erdőtípusokat és Dactylis glomeratás, Poa nemoralisos faciesek kialakulásához vezethet, míg a rossz erdőgazdálkodás következtében, a megritkult állományokban, így cser monokultúrában elhatalmasodhat a Brachypodium silvaticumos-típus. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a nyugati erdőkhöz képest a magyar hegységek erdei és főleg a Mecseké még aránylag jobban megőrizték ősi vegetációjukat, bár a hegység ásványi kincsei és Pécs, meg a többi bányatelepülés mind nagyobb területet hódít el az ősi, erdős tájból és alakítja át a flórájáról és vegetációjáról oly híres mecseki természetes tájat színtelen és lapos jellegű kultúrvidiékké. mölcsösök eredeti vegetációja. Die ursprüngliche Vegetation der Wein- und Obstgärten in der Umgebung von Pécs. Botanikai Közlemények. 1959. P. 95. Kárpáti, I.: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Erdő. 1958. p. 307. Majer, A.: A rontotterdők feljavítása. 1960. (Csak magyarul.) Soó, R.: Conspectus associationum plantarum Hungáriáé. Editio 10. V. 1960. Tussilaginetum, Rudbeckio-Solidaginetum, Solidagini-Cornetum sanguineae, Lolio-Plantaginetum majoris, Poetum annuae, Schlerochloeto-Polygonetum avicularis, Lolio-Potentilletum anserinae, Ranunculetum repentis. Die einstigen natürlichen Auenwälder wurden teils von Derivatwaldtypen anthropogenen Ursprungs, vön degradierten Wäldern ersetzt: so wurde das kahlgeschlagene Querco-Ulmetum hungaricum von Querco-Ulmetum hungaricum populetosum abgelöst. In der Umgebung von Pécs, Villány und Szekszárd und vieler kleineren Ansiedelungen wurden die ursprünglichen Waldungen durch Garten- und IRODALOM DER EINFLUSS DER MENSCHLICHEN KULTUR AUF DIE VEGETATION DES MECSEK-GEBIRGES IN SÜDUNGARN A. OLIVÉR HORVÁT