Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok. I.

MECSEKI VEGETÁCIÓS TANULMÁNYOK 4J és a felemás csenkesz (Festuca heterophylla), valamint a ligeti perje (Poa nemoralis) pedig a cseres tölgyesben (Quercetum p.-c). A félnedves bükkös-gyertyános-tölgyesben az Aegopodiumos erdőtípuson belül még nálunk is megtalálhatók: varázslófű (Circaea), évelő szélfű (Mercurialis perennis), sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon), medvehagyma (

Allium ursinum), magyar varfű (Knautia drymeia) és néha az erdei sás (Carex silvatica). A többé-kevésbé podzolosodó igen száraz vízgazdálkodású termőhelyeken a mecseki tölgyesekben és bükkösökben a sarlómohás (Dicranumos) és selymes rekettyés (Genista pilosás) típus található, míg a száraz termőhelyeken a fehér perjeszittyós (Luzula albida) bükkös, bükkös és gyertyános-tölgyes található (Luzulo-Quercetum, Luzulo-Fagetum és Luzulás Querco-Carpitenum). Aichinger, E.: Grundzüge der forstlichen Végéta tionskunde. 1949. Bacsó, N.: A 'hőmérséklet eloszlása Magyarországon. 1948. Bacsó—Kakas—Takács: Magyarország éghajlata. 1953. Borisaljevic, L.—Jovanovic, R.—Dunjic, R.— Misic, V.: Vegetation auf der Avala. Beograd. 1955. Institut d'écologie et de biogéographie, p. 63. Braun-Blanquet, J.: Zur Kenntnis nordschweizerischen Waldgesellschaften. ВВС. 1932. p. 7. Eggler, J.: Waldun ter suchungen in Mittelsteiermark. Mitteilungen des Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark. 1951. p. 8. Eggler, J.: Mittelsteienische Rotbuchenwälder. Uo. 1953. p. 3. Ehwald, E.: Erdészeti termőhely térképezés Németországban. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei. 1957. p. 75. Gajic, M.: An contribution to the knowledge of oak and hornbeam woods in Sumadija. Extrait des archives des sciences biologiques. 1—2. 1954. Belgrád, p. 18. Hajósy, F.: A csapadék eloszlása Magyarországon. 1935. Hajósy, F.: Magyarország csapadékviszonyai. 1952. Horánszky, A.: Mikroklima-Messungen am Szentmihály-Berg bei Nagymaros. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. 1957. p. 89. Horvát, I.: Pflanzensoziologische Walduntersuchungen in Kroatien. Annales pro experiemntis forestácis. 1938. p. 127. Horvát, A. O.: Contriboutions a la connaissance du sol et du microclimat de la Misina. Borbásia. 2,140. p. 117. Horvát, A. О.: A pécsi Mecsek (Misina) természetes növényszövetkezetei. 1946. Dunántúli Tudományos Intézet: Kiadványai. 8. k. A nedves vízgazdálkodású termőhelyen a bükkös-gyertyános-tölgyes övben a hölgyharaszt (Athyrium filx-feminea), erdei pajzsika (Nephrodium = Dryopteris filix-mas), csalán (Urtica dioica), holdviola (Lunaria rediviva) és falgyom (Parietaria officinalis) együttese a Mecseken igen ritka szurdokerdőre utal. Itt említem még meg, hogy Majer a kis téli zöldet (Vinca minor) a bükksásos erdőtípus altípusaként fogja fel. Ugyancsak a félszáraz csoportba sorolja a borostyán (Hedera helix) faciesét is. Az ajánlott fenyvesítésekkel kapcsolatban nem Óhajtom az erdészek és botanikusok közti vitát eldönteni. Az erdészekkel szemben a botanikusok idegenkednek a fenyvesítéstől. Csak jelzem, hogy az idegen fafajok honosításában kellő megfontoltság kívánatos a megadott elvek alapján. Horvát, A. O.: Geobotany of eastern Transdanubia. Hungária Acta Biologica. 1949. p. 247. Horvát, A. O.: A Mecsekhegység fitocönológiai viszonyai és a fásítás. Erdő. 1953. p. 66. Horvát, A. O.: A Mecsek növénytakarója. A növényföldrajzi elemek és hegyépítő kőzetek kapcsolata. Földrajzi Közlemények. 1954. p. 153. Horvát, A. O.: Mecseki tölgyesek erdőtípusai. Janus Pannonius Múzeum 1956. évi Evkönyve, p. 131. Horvát, A. O.: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai. A Janus Pannonius Múzeum 1957. évi Évkönyve. Pécs. p. 137. Horvát,

A. O.: A mecseki bükkösök erdőtípusai. A Janus Pannonius Múzeum 1958. évi Evkönyve. Pécs. p. 31. Hultén, K.: Atlas över Veztarnas utbrending i Norden. 1950. Jankovic, B.—Misic, J.: Die Forstphytozenose auf der Fruska Gora. Belgrád. 1954. Académie serb des sciences. Institut d'écologie et de biogéographie. 5. 2. p. 8. Járó, Z.: Az erdők termőhelyi térképezése. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei. 1957. p. 75. Jovanovic, V.

—Dunjic, R.: Contribution á la connaiissaince des phytocénoses des forets des chênes dan la région de Jasenica et aux environs de Belgrade. Recueil des traxaux. t. XI. Institut d'écologie et de biogéographie. 2. 1951. p. 203. Jovanovic, В.: Über die klimiatogene Phytocenose Südostserbiens. Institut d'écologie et de biogéographie. Vol. 7. n. 6. Belgrád. 1956. Klika, J.: Xerotherme Pflanzengesellschaften der Kováicover Hügel in der Südslovakei. BBC. B. 1938. p. 117. » Knapp, R.: Vegetations-studien in Serbien. 1944. Magyar, P.: Növény cönológia, erdőtipológia és az erdőgazdaság. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei. VII. 3— 4. 1935. p. 377. Majer, A.: A Magas Bakony termőhely feltár IRODALOM