Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok. I.

MECSEKI VEGETÁCIÓS TANULMÁNYOK 35 ratartalomban szegényebb erdei növénytársulások, mint az északi oldal gyertyános tölgyese. Ennél természetesen még nyirkosabb, hűvösebb és kiegyenlítettebb mikroklímát indikál a térképen feltüntetett bükkösök állománya. Tehát a vegetáció szépen jelzi és mintegy előre megjósolja a várható mezőés mikroklímát a makroklíma mellett. 5. A vegetációs térképek sokat mondanak a talajtani adottságokról is. A molyhos tölgyesek mészkőből keletkezett rendzina talajon vannak elsősorban, míg a klimaxban lévő száraz és gyertyános tölgyesek talaja barna erdei talaj. A podzolos talajokat elsősorban mészkerülő Luzulás tölgyesekben és bükkösökben kell a Mecsekben keresnünk, homokkő málladékból keletkezett talaj fajtákon, északi kitettségben. Miután megismertük az egyes növényeknek (flóra) és társulásaiknak (vegetáció) életfeltételeit szolgáltató felszíni, földtani és kőzettani, vízrajzi, klimatikus és talajtani adottságoknak a kapcsolatait a növénytakaróval és ezeknek a fizikai adottságoknak visszatükröződését a vegetációs térképekről: szólunk az élővilág, 6. a flóra és a vele együtt járó fauna kapcsolatáról, illetve viszonyáról a vegetációs térképpel. Míg a Mecsek legérdekesebb szubmediterrán, balkáni, délkeleti és hőkedvelő fajai déli oldalon, mészköves talajon a molyhos tölgyerdőkben és hegyi styeppréteken találhatók meg a 'hasonló jellegű faunaelemeikkel együtt, addig a középeurópai és szubmontan fajok elsősorban az északi oldal Fagetalia-társulásaiban kereshetők mind floriszitikai, mind faunisztikai kutatások alikalmával. Tehát a vegetációs térkép indikálja a megfelelő flóra- és faunaelemek lelőhelyét is. Emellett itt említem meg még azt is, hogy a rendszeres növényföldrajzi térképezési munka feltárta a terület ritkább és jellemzőbb fajainak számos új termőhelyét, több, a területre nézve új fajt is megtaláltunk a rendszeres és részletes bejárás következtében, amit a növényföldrajzi munka követel meg természetéből kifolyólag. 7. A vegetációs térkép feltárja a táj geográfiai jellegét, amire 100 év előtt már Humboldt Sándor is kifejezetten rámutatott és őt megelőzőleg már néhány előfutárja a növényföldrajznak. Ilyen módon a vegetációs térkép egyúttal táj jeleget is elsőrangúan jellemző térkép is. Sokkal jobban, mint akár a földtani, kőzettani, éghajlattani vagy talajtani, sőt areiaálbiogeográfiai térképek, mert mint láttuk, beépítetten a vegetációs térkép feltárja orográfiai, geológiai, petrográfiai, hidrográfiai, pedológiai, airaaálbiológiai viszonyokat is". ezenfelül még tájékoztat természetének megfelelőleg a fitocönológiai viszonyokról is. 8. Mivel az ősi vegetációs viszonyokat az ember megváltoztatta, a vegetációs térkép tájékoztat a maga természets, potenciális viszonyait feltüntető jellege mellett az anthropogén hatásokról is. Legfeltűnőbb ez a Mecsekben az alábbi esetekben. Rossz erdőgazdálkodás következtében gyertyános tölgyesek és bükkösök egy része átalakul tiszta gyertyános állományokká, mert a gyertyán a bükknél jobban bírja a kontinentális klímát, a fagyot a völgyzúgokban, a kevesebb páratartalmat, a nagy meleget, emellett több magot hoz és azt repítő készülékeivel terjeszti. Ugyancsak hasonló okokból terjed el a Mecsekben a Balkánhoz hasonlóan a Fraxinus ornus és Tilia argentea is. Az utóbbi erdőket is alkot tisztán is, aminek az őshonossága azért sem valószínű, mert nálunk a mérsékelten hideg égöv alatt rovarporozta fafajok nem alkotnak erdőket. Ezeket az emberi, helytelen beavatkozásokat feltüntető vegetációs adottságokat is hűen szemlélteti a növényföldrajzi térkép. Ugyancsak az emberi beavatkozás (legeltetés, helytelen fafaj ültetés) következményei a kiterjedt Poa nemoralis és Brachypodium silvaticum típusok a tölgyesekben. összefoglalva megállapítható, hogy a vegetációs térkép visszatükrözi : 1. az orográfiai viszony óikat, 2. a földtani és kőzettani felépítést, 3. a hidrográfiai viszonyokat, 4. a mező-, mikro- és makroklímatikus adottságokat, 5. a talajtani viszonyokat, 6. a flóra és fauna kapcsolatát a vegetációval, 7. a táj geográfiai jellegét, 8. valamint az ember természet átalakító hatását. 3*