Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I.

136 KOVÁTS VALERIA A vár utolsó napjairól igen színes elképzelések élnek, melyet egybekötnek a szultán halálával. Szulejmán halála Szulejmán halálának pontos idejét történetíróink más és más forrásra való hivatkozással, más és más időpontra helyezik. De megegyeznek Szelaniki kivételével, abban, hogy a szultán még az ostrom befejezése előtt meghalt. így tudja az itteni néphagyomány is, legfeljebb halála helyét teszi különböző helyre, a krónikák, s a történetírók nincsenek egységes véleményen az idős szultán halálának okáról; így a néphagyomány is a csodás, drámai halálnemtől kezdve a legegyszerűbb, betegségtől való halálnemet is ismeri. „A szultán végül is elpusztult, mert Zrínyi szívenszúrta kardjával." — „ ... harcban esett el, de Zrínyinek ekkor még nem volt semmi baja...", — „Szigetből egy ágyúgolyó úgy eltalálta a szultánt, hogy nyomban meghalt.", — „A szörnyű öldöklés még a szultánt sem kímélte, megölték őt, mielőtt győzhetett volna." Más elképzelések szerint aggkori gyengeség ölte meg. Tífuszt, vagy vérhast kapott, — mondják mások," mert hiszen nyáron volt a nagy ostrom, és a sok halott mind terjesztette a ragályt."

28 A szultán halála helyét részben a mostani Szulimán helységre, részben Turbókra teszik. Azonban a halála utáni eseményeket egyöntetűen mondják el: a szultánt nem temették el rögtön, hanem díszesen felöltöztették, és sátra elé nagy trónszékre ültették. „Nem akarták, hogy a katonák megtudják, hogy meghalt a vezérük, mert akkor fellázadtak volna, és talán mind elfutottak volna Sziget alól, mert azt még ekkor nem tudták elfoglalni. A halott szultán előtt vonultak el a csapatok, nem tudta senki, hogy már meghalt."

29 A szultán halála, illetve trónszékre való ültetése, utolsó szereplése, mint legfőbb hadvezérnek, megegyezik a krónikákkal. Ez a hagyomány nem mutat különleges népi elképzelést, csaknem egyezik a történeti valósággal. Már a halott szultán trónszékre ültetése sem köznapi esemény; a realitás ebben az esetben különössé, szokatlanná módosul, és így érthető is, hogy a néphagyomány, mely 28 A szailtán halálával, Szigetvár és környékével foglalkozó anyag, minden rendszer nélkül látszik előfordulni. 89 1957. özv. Daabos Istvánné. — A szultán halálának eltitkolását többen is ismerték. szívesen megőrzi rendkívüli, különleges eseményeket, ebben az esetben a történetírással megegyező anyagot őrzött meg. Zrínyi és katonái utolsó napjai, hősi haláluk Míg a halott szultán szemlét tartott csapatai felett az utolsó nagy támadás előtt, addig Zrínyi és katonái felkészültek az utolsó harcra, a halálra. „Mikor már látta Zrínyi, hogy nem tudják tovább tartani a várat, elhatározta, hogy katonáival együtt kirohan innét, és mind egy szálig elvesznek, de míg élnek, a törököket nem engedik a várba belépni. A sok kincset mind összehordtak a vár közepére, minden aranyat, drágaságot, pompás ruhát odahordtak. Zrínyi akkor mindent meggyújtott, hogy ne legyen a töröknek haszna belőle."

30 Egy másfajta elképzelés szerint a kincseket nem égették el, hanem elásták, sőt vannak olyanok is, akik ennek pontos helyét tudják. „A nyugati várfal mellett jó két-három szobányi nagyságú területen van a nagy gazdagság elásva, tudják ezt itt sokan a városban, a gróf is tudta. De ő sem mert hozzányúlni, mert félt attól, hogy az állam nemcsak a kincset, de a várat is elveszi tőle."

31 A kincs, illetve kincskeresés, ami a népi képzeletet mindenütt foglalkoztatja, megfelelő bizonyítékot keres igazának védelmére. „Van a grófnak egy térképe, ahol minden föl van írva, csak a gróf nem adja ki a kezéből" — mondják többen. Feltételezhető, hogy a vár egykori tulajdonosa Andrássy Mihály tulajdonában levő térképek táplálták ezt az elképzelést. A nép a kert alá gondolta a csodálatos mennyiségű kincset, amelyet egy Zrínyi várban feltételezett, s ennek elvesztésébe nem tudott belenyugodni. Mikor Zrínyi és katonái minden kincsüket elásták, illetve elégették, akkor „mindenki a legszebb ruháját, drága díszes fegyverzetté öltötte magára, és egymásután harci rendben kirohantak a vár kapuján. A hatalmas török sereg rájuk vetette megát, életrehalálra ment a harc. Egymás után hullottak el a legjobb magyar vitézek, de hullott a török is. Zrínyiek útját a Vár utca irányában török hullák jelezték. Zrínyi ekkor még élt. A hatalmas keveredésű harcban Zrínyi pár emberével eljutott a mostani Széchenyi ut30 1958. Gregorits Sándor. — A helyi és a környékbeli lakosság előtt csak kis részben ismeretes a kincsek elégetése. 31 1957. Kovács József. — Adatközlőm nagy része a kincsek elégetését vallja, de ennek pontosabb helyét csak kevesen tudták megjelölni.