Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I.

134 KOVÁTS VAbÉRIA nem Kanizsáról, a szomszédos várból jöhetett volna. Lehetséges, hogy ez a népi elképzelés az iskolában tanultak továbbélése, átszíneződése s a hagyományozott anyaggal való összeforrasztás révén él még a mai napig is. Sáncépítés. „Tüskevár" A váron s az alagúton kívül hatalmas sánc építését Zrínyinek tulajdonítják. „Nagyon felkészültek a török támadásra. Hordták a földet, meg a téglát, míg olyan nagy falat nem tudtak építeni, ami olyan magas volt, hogy az ember leszédült róla. Ezt nem mindenütt építették, csak egy helyütt, ahol leginkább várták a törököt. Valamikor ezt a részt még víz vette körül. Ez is Zrínyi idejéből maradt. A falak csak úgy meredeztek ki a nagy vízből. Ez még ezelőtt 50 évvel is látszott. A vizet azóta betöltötték, a falak meg úgy mondják az öregek, hogy jpk voltak ház építésére. Ma már csak a neve őrzi a régi emléket. Ezt a városrészt most is Sáncnak hívják.

19 A sáncról alkotott hagyománynak valószerű magja van. Helyét nagyjából az ostrom alatt elpusztult Újváros helyére tehetjük, s a tó, illetve mocsár maradványa valóban az elmúlt 50 év előtt számolódott fel teljes mértékben. Szigetvár közvetlen környékére, a kanizsai városrész nyugati végére helyezik a „Tüskevár"-at „Ez szúrós növényekkel beültetett hatalmas terület volt. Ezen kellett a törököknek keresztül verekedniök magukat. Sokan otthagyták fogukat. A tüske mind belement testükbe, és sokan elvéreztek. Ez nem olyan természetes vad növény volt, hanem az egész környékről a tüskés bozótokat mind összehordtak erre a helyre, hogy védje a várat, mert a várat nyugat felől csak ezen keresztül lehetett elérni."

20 A Tüskevár elnevezés a XVIII. sz. óta használatos. Feltételezhető, hogy az itteni nagykiterjedésű bozótos, cserjés adott okot az elnevezésre. Egyesek ezen a helyen vélik a török harcok alatt elpusztult Szent Erzsébet középkori település nyomait megtalálni. 19 1958. Gregorits Sándor. — A sánc építésének története általánosan ismert Szigetváron, de már a közvetlen szomszédságban levő falvakban nem tudnak róla. 20 1958. özv. Taubert Imréné. — Már csak az idősebb adatközlők emlegetik a „Tüskevárat", 70 éven aluliak nem nagyon emlegetik. Szulejmán és hadserege megérkezik Szigetvár alá „Szulimán" faluhoz Az ostrom megkezdését a nép Szulejmán megérkezésével teszi egy időre. „Hatalmas, tenger ember árasztotta el Sziget vidékét." Számszerűen csak azt mondják „sok", „tengernyi", „ki tudná azt megmondani, hogy mennyien voltak". De a tábor elhelyezésének irányát már pontosan jelölik meg. Az egyik változat szerint a szultán először Szulimán faluhoz ért. „A tábor helyét még most is lehet látni, az erdőszélen. Itt egy kis tisztás van, ahonnét jól be lehet látni a szigetvári vár vidékét, Nemsokáig volt itt a szultán a táborával, mert a várból folyton idelőttek, és egyszer még a szultán sátrát is eltalálták. A nagy riadalomban a szultán is megijedt, sátrastul, vezérestül felkerekedtek, a katonák, és biztonságosabb helyre vonultak. Választásuk a turbéki dombra esett. Fel is kerekedtek, és ott ütöttek tábort. De hogy itt jártak, ezt a község neve azóta is őrzi."

21 Ez a hagyományanyag sommásan leírva már a XIX. sz. elején szerepel, s feltehetően az említett helyről a Szigetvár felé való jó kilátás, valamint a község neve, mely idők folyamán Szőlőmálról Szulimánra változott, táplálta a Szulejmánnal, illetve táborozásával való elképzelést.

22 Szulejmán szultán vezéri sátra Turbéknál, földgát és rekesztő építése A helyi néphagyomány azonban Szulejmán táborának helyét inkább a Szigetvár melletti Turbék dombra teszi. „A török szultán itt táborozott Turbókon, a mostani templom helyén. Jó hely volt ez, innen látta az egész Szigetvárt. Itt volt a vezéri sátor, itt volt az egész török parancsnokság. Itt voltak az ágyúk felállítva, innen lőtték Szigetet. Egyszer az egyik ágyú olyan jól működött, hogy magát a szultánt is eltalálta."

23 A szultáni sátor helyét, valamint a szigetváriak hősies támadásának sikereit a hagyomány ozódás megőrizte, sőt a sátor változtatásának helyét is pontosan megjelöli. „A szultán hol a hegyen lejjebb, hol Zsibóton ütötte fel a sátrát, mert Zrínyiek újra meg újra megölték katonáit." „Az öreg szultán nagyon megijedt a sátrába lőtt golyótól. A zsibóti szőlő21 Jambrich Kázmér gimnáziumi igazgató gyűjtése, Szulimán. 22 Jambrich Kázmér: „Szulimán" с kéziratos munkájából. 23 1960. Csizmadia István. — Szulimán kivételével a Turbéki dombot tartják a török sereg táborozási helyének.