Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben
120 SZABÖ GYULA re való átváltása előnyösnek bizonyult, mert a kereskedőik az árukért, az iparosok pedig a munkájukért a városi pénzt névértékben fogadták el; V. az első kibocsátású városi pénztárjegyek egy pár hét alatt vidéki pénzintézetekbe vándoroltak. 61 Ez az állapot módfelett kedvezett a spekulánsok és csempészek üzelmeinek. Májusban Pécsett a csempészek keresték kis tételekben a sima „kék" koronásokat és értük kevés ázsióval városi pénzeket adtak, ilymódon a városi pénz közvetítő eszköz lett a meg nem szállott és a megszállott területek forgalomképes pénzei közt. Itt tudnunk kell, hogy a meg nem szállott területen a proletárdiktatúra alatt a kékpénzek teljesen eltűntek. Ebben az időben a városi pénz értékét kezdte csökkenteni az a körülmény, hogy messze vidéken, ahol a városi pénz forgalomban nem volt, ott a mészárosok és kereskedők csak SHS bélyegzésü pénzért vásárolhattak. Ez a helyzet a városi pénz értékét csökkentette a bélyegzett SHS pénzzel szemben. A diszázsió májustól novemberig tartott. A közpénztárak ázsiót vagy diszázsiót a fizetéseknél nem számíthattak, mert a forgalomképes városi pénz értékét nem gyöngíthették, sőt a városi hatóság kihágásnak minősítette azt az eljárást, ha valaki a bélyegzett osztrákpénzért százalékot kért vagy adott, 62 Hogy Pécs és a megye igen tarka képet mutató pénzügyi helyzetét újabb színnel gazdagítsuk, megemlítjük, hogy júniusig a Tanácskormány pénzügyi népbiztossága is utalt ki Pécsre bizonyos összegeket segélyek fizetésére. 63 Ezek a kiutalások azonban a Tanácskormány bankjegyeivel történtek s viszonylag csekély mennyiségük miatt az itt forgalomban levő pénznemek ázsiójában nem tölthettek be számottevő helyet. Június végén azonban 1 millió korona sima „kék" pénzt utalt ki a népbiztosság a megszállott terület proletariátusának támogatására. A pénzhiány valósággal megbénítja a város életét. Augusztus 1-én a város vezetősége egy, a lakossághoz intézett kiáltványában megállapítja, hogy egyesek óriási mennyiségű osztrák-magyar bankjegyet tartanak elrejtve és üzérkednek azzal, akkor, amikor a pénzhiány a legkétségbeejtőbb nyomorral fenyegeti a város lakosságát. A kiáltvány drákói intézkedéseket helyez kilátásba, ha a kék pénzek rejtegetői — akikről a város ve01 Nagy Károly: i. rn. 9. 1. 62 Uo., 9—10. 1., Dunántúl, 1919. július 16. 63 Nagy Károly: i. m. 10. 1. zetőségének pontos adatai vannak, — s akik városi pénzre való átcserélés céljából az osztrák-magyar barikjegyeket be nem szolgáltatják. 64 Az általános aprópénzhiány miatt a Dunántúl 50, 20 és 10 filléres szükségpénzt bocsát ki, a következő szöveggel: Dunántúli Könyvkiadó és Nyomda RT pénztára. Ezen elismervény ellenében a DUNÁNTÚL Könyvkiadó és Nyomda RT pénztára fizet 50 FILLÉRT törvényes pénznemben. Pécs, 1919. augusztus hó 27. Az Igazgatóság. 65 Addig is, míg maga a város nem bocsát ki jelentősebb mennyiségű aprópénzt, a Dunántúl példáját követve, az alábbi intézmények és vállalatok hoznak forgalomba különféle címletű, papirosra nyomott aprópénzeket: MÁV Üzletvezetőség Élelmiszer Hivatal 10 fiUér 20 fillér 40 fillér Munkás с újság 10 fillér 20 fiUér Pécsi Kereskedelmi Közlöny 50 fillér (két féle színbe.n) Szegénygondozó Hivatal 2 fillér Vigadó Étterem (Biermann Testvérek). Szelvény füzet. 10 fillér 20 fillér 30 fillér 40 fillér 1 korona A magánvállalatok aprópénz kibocsátásai folytatódnak még a következő, 1920. évben is. Éppen ezért megelőzve a város hasonló, de jelentősebb akciójának s egyéb eseményeknek az ismertetését, a könnyebb áttekintés végett folytatjuk az 1920-ben kibocsátott különféle aprópénzek eredetének ismertetését. 66 Nádor kávéház, (1920) 10 fillér 30 fillér 50 fillér 64 Pécs-Baranya 1918— 1У28., 64—65. 1. 65 Uo., 66. 1. 66 A teljes kimutatást Ambrus Béla budapesti főiskolai tanár szíves közlése alapján állítottuk öszsze.
