Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

PÉCS SZÜKSÉGPÉNZEI 1919—21-BEN 117 A városi szükségpénzek népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az a híradás, mely szerint „egyik-másik falu ma már pénztárjegyekre váltja be állami bankóit. A bizalom azért oly nagy, mert a pénztárjegyek fedezetét maguk előtt látják ingatlanokban és hasznothajtó üzemekben."

58 Részint az égető bankjegyhiány, részint az új pénz iránti páratlan bizalom (amely minden eddiginél nagyobb fokú tezaurálásban jelentkezett), oly gyorsan és alaposan eltüntette a 10 millió értékű pénztárjegyeket, mint a sivatag homokja a záporesőt. Jobban bíztak az emberek Pécs város hitelében, mint a történelmileg és politikailag bizonytalan messzeségbe merült Osztrák-Magyar Bank kincseskamráiban. A közvélemény által „jó pénz" rangjára emelt városi szükségpénzek kibocsátása után szinte csak napok múlva máris az előtt a helyzet előtt állott a város, hogy újabb 10 millió korona értékű pénztárjegyeket kénytelen nyomatni. Ez az újabb 10 millió ismét csak a legszükségesebb kiadásokat fogja fedezni. A vasút, a posta és a bányák alkalmazottainak igényei feltétlenül ezekből fognak kielégítést nyerni, — olvassuk a korabeli tudósításból. Ugyanez a forrás tájékoztat arról is, hogy a városi tanács egy bizottságot állított fel, amely ellenőrizni fogja, hogy milyen üzemek és vállalatok kaphatnak a második 10 millióból. A bizottság tagjaiul választották Tichy Ferenc dr. adó- és pénzügyi tanánokot, Deutsch Kornél főszámvevőt, ifj. Fürst Gyulát, mint a kereskedelmi- és iparkamara kiküldöttét. A bizottság negyedik tagja egy munkás lesz, akit a szakszervezetek delegálnak a bizottságba. Az újabb 10 millió nyomásához húsvét után fognak hozzá, ugyancsak a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. nyomdájában. A nyomás előreláthatólag három hetet vesz igénybe.

59 A második 10 millió 1919. április 19-i kelettel került ki a nyomdából. Ebből is kétféle sorozat, u. m. ötágú csillagos és rozettás sorozat készült, 10, 20, 50 és 100 koronás címleteikben. Az első oldal szövege azonos az I. kiadású pénztárjegyeken olvasható szöveggel: Pécs törvényhatósági város PÉNZTÁRJEGYE 100 KORONÁRÓL Pécs város ingó és ingatlan vagyonával egyaránt szavatol ezen pénztárjegy értékéért. Pécs, 1919. évi április hó 19-én. Nendtvich Andor s. k. polgármester Deutsch Kornél s. k. Sziebert Árpád s. k. főszámvevő főpénztáros A pénztárjegy hátsó lapján ez a szöveg olvasható : Pécs törvényhatósági város PÉNZTÁRJEGYE 100 KORONÁRÓL A jelenlegi bankjegyhiány enyhítése céljából a város tanácsa az 1919. évi 3512. számú határozata alapján már kiadott 10 000 000 korona értékű pénztárjegyen felül 1919. évi április 19-én kelt 4114. számú határozatával legfeljebb további 10 000 000 korona értékű pénztárjegy kibocsátását rendelte el. Ezen, nem kamatozó pénztár jegyeket a város pénztárai 1919. évi december hó 31-ig fizetésként teljes névértékben elfogadják és lejáratkor a város azoknak törvényes fizetési eszközzel való beváltásáról gondoskodik. Ezen pénztárjegy utánzása a büntetőtörvénykönyvbe ütközik. A megye és a város pénzügyi helyzete az újabb 10 millió városi szükségpénz kiadásával sem javult lényegesen. Ekkor már négyféle pénz volt a megye megszállott részein — nem csekély zavart okozva — forgalomban: 1. az Osztrák-Magyar Bank felülfoélyegzetlen bankjegyei; 2. az Osztrák-Magyar Banknak a szerb hatóságok által felülbélyegzett bankjegyei; 3. Jugoszláv korona; végül 4. Pécs város pénztárjegyei.

60 A városi pénztárjegyek helyzete a pénzpiacon a következő volt: I. vele szerb állami adót fizetni nem lehetett; II. a város •főpénztára a saját pénzét mindenkor névértékben fogadta el; III. a kibocsátó határozat értelmében a garantáló pénzintézetek feleik tartozásának kiegyenlítésére városi pénzt névértékben tartoztak elfogadni; IV. mivel az apró kékpénz hiánya az ezresek értékét csökkentette, ezért Pécsett, a helyi forgalomban az ezreseknek városi pénz58 Uo. 59 Dunántúl, 1919. április 20. 60 Siptár Lajos: i. m.