Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

PÊCS SZUKSÊGPÈNZEI I9l9—21-BEN ИЗ koronában, lebélyegzett koronában, lebélyegzetlen kék pénzben, fehér pénzben. Alig akadt baranyai paraszt, de még pécsi munkás vagy polgár is, aki mindezekben el tudott volna igazodni. Rendkívül megnehezítette ez a zűrzavar a havifizetéses, különösen az állami alkalmazottak életét. Az állami bevételek a megszállt területen megszűntek, a magyar pénzügyi közegek nem szedhettek többé adókat, illetékeket, viszont az alkalmazottakat fizetni kellett. A megszállók nem adtak erre pénzt, de azt sem engedték, hogy a magyar kormány hivatalosan átutalja az illetményeket. Ezek is csempészúton kerültek tehát Pécsre, persze lebélyegzetlen bankjegyekben; gondoskodjék aztán mindenki arról, hogy mit tud azokkal kezdeni.

44 A zűrzavaros pénzügyi helyzet rendezésének első lépéseként a megszállók elrendelik a megszállott területen forgalomban levő koronabankjegyek felülbélyegzését. Az erről szóló rendelet — a nem alaptalan aggodalmak eloszlatására — megnyugtatásul azt is közli, hogy „a pénzt mindenki azonnal vissza fogja kapni..." Pécsett a bankjegyeket az eredeti terv szerint január 12—13—14-én bélyegezték volna le.

45 Egy újsághírben azonban arról olvasunk, hogy a szerb parancsnokság a papírpénz lebélyegzésének végső határidejét január 20-ában állapította meg.

46 Miután egyfelől illegális utakon állandóan szivárog be lebélyegzetlen papírpénz a megyébe, másfelől pedig a megszállók iránti bizalmatlanság miatt még mindig lappang eldugott pénz a lakosságnál, a lebélyegzés határidejét egyre prolongálják. Végül is február 11-ében állapítják meg a pénzlebélyegzés végső határidejét,

47 Megemlítjük, hogy a pécsi járásban 21 millió koronát bélyegeztek le.

48 A szerb pénzügyminiszter kijelentette, hogy „a magyar pénzek lebélyegzésének nem az volt a célja, hogy „racionalizálják", hanem az, hogy megakasszák a magyar pénzek további behozatalát" és az áruk kivitelét. Végcélja a lebélyegzésnek: a papírpénzeknek szerb bankjegyre való becserélése, hogy ezeket a szerb bankjegyeket bármikor aranyra vagy ezüstre lehessen beváltani a szerb nemzeti banknál.

49 44 Hajdú Gy.: i. m. 226—227. 1. 45 Pécs-Baranya 1918—1928., 43. 1. 46 Dunántúl, 1919. január 17. 47 Pécs-Baranya 1918—1928., 47. 1. 48 Uo., 48. 1. 49 Dunántúl, 1919. április 1. (Mivel a továbbiakban gyakrabban említjük forráshivatkozásunkban a Dunántúl c. lapot, megjegyezni kívánjuk, hogy taA pénzlebélyegzés nem javított a mindegyre égetőbbé váló pénzhiányon, mely különösképpen Pécs város gazdálkodását érintette katasztrofálisan. A mintegy 7 millió koronás költségvetéssel dolgozó városi háztartás rendkívül nehéz helyzetbe került. A város bevételei érzékenyen megcsappantak, — olvassuk a korabeli tudósításban. A városi adófizetés nagyon gyatrán folyik, úgyhogy a befolyó összegek alig érik el a rendes pótadó negyedrészét. Az adófizetés hiányossága is részben a bankjegyhiányra vezethető vissza. Legalább ez az oka annak, hogy a város polgárainak nagy része nem teljesítheti adókötelezettségét, ámbár szeretné azt rendes időben leróni. Vannak viszont olyanok is, akik otthon gyűjtik össze a bankókat és minden lehető módot megkísérelnek, hogy a fizetés alól kibújjanak. Elmaradt a város költségeihez évenként esedékes egy millió korona állami hozzájárulás is. Ugyanakkor megnövekedtek a város kiadásai. Pusztán a megszálló szerb csapatok élelmezése február végéig, tehát három és fél hónapon át 1 millió 100 ezer koronát tett ki, amiből még nem kapott semmiféle visszatérítést. A város állandó kiadásai havonta félmillió koronát tesznek ki, ennek fedezése céljából úgy határozott, hogy 10 millió korona értékű pénztárjegyet bocsát ki. A pénztárjegyekből a város első sorban saját szükségleteit fogja fedezni, amelyek közt a tisztviselők fizetése szerepel számottevő helyen. Ezenkívül segítségére siet a város lakosságának is, hogy szükségleteinek beszerzésében fennakadást ne szenvedjen. A város ugyanis a pénztárjegyek legnagyobb részét letétként a pécsi pénzintézeteknél helyezi el, amelyek a folyószámla vagy betétkövetelések kiegyenlítésénél pénztárjegyekkel fognak fizetni. A pénztárjegyek csak a város belterületén bírnak érvénnyel. Nem is kívánatos — írja az újság, — hogy a vidékre kerüljenek a pécsi bankók, mert ezáltal Pécsett újból előállna az a bankjegyhiány, amelyet a város éppen a pénztárjegyekkel óhajt kiküszöbölni. A 10 millió bankjegyek szerint így fog megoszlani. Lesz: 200 000 db tízkoronás, 2 millió K. 125 000 db húszkoronás, 2 500 000 K. 30 000 db ötvenkoronás, 1 500 000 K. 40 000 db százkoronás, 4 000 000 K. értékben. nulmányunk írása idején nem állott rendelkezésünkre teljes évfolyamú Munkás újság, ezért az események tényanyagának közléséhez e jobboldali újság cikk- és híranyagát használtuk fel, a szükséges körültekintéssel és kritikával.) 8 J. P. Múzeum