Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra lelőhelyeinek gerinces faunája. II.

A LENGYEL! KULTÚRA GERINCES FAUNÁJA 97 Kecske — Capra hircus L. Jobboldali szarvcsap. Két darabban; he­gye letört, töve sérült. Nem teljesen kifejlett állatból. Hosszú, szablyaalakú, egész lefutásában egy síkban haladó, nem csavarodó szarvcsap. Az aegagrus-típusba sorolható. őstulok — Bos primigenius Boj. Baloldali femur. Epiphysisei leválóban, sérültek. Nem teljesen kifejlett állatból. I. négyszög (I. szelvény is), 5. gödör. Lelt. sz.: 58.45.14. Szarvasmarha — Bos taurus L. Jobboldali felső praemolaris fog, bal- és jobboldali felső morális fog. Jobboldali man­dibularészlet a Pi-M 3-mal, jobboldali mandi­bularészlet a P2-, P 3-mal, jobboldali alsó mo­laris fog és baloldali astragalus. A felső prae­molaris fog, az alsó molaris fog és az astra­galus sérült. A felső fogak, az első mandibularészlet és az astragalus kifejlett, a második mandibu­larészlet és az alsó molaris fog nem teljesen kifejlett állatból származik. Sertés — Sus scrofa dorn. L. Agykoponyarészlet és baloldali mandibu­larészlet a M 2-, M 3-mal. Az agykoponyarész­let nem teljesen kifejlett, a mandibularész­let kettő, kettő és féléves állatból származik. II. négyszög, IV. szelvény, 1. gödör. Lelt. sz.: 58.46.1. Őstulok — Bos primigenius Boj. Baloldali agykoponyarészlet a szarvcsap­pal. A szarvcsap sérült, hegye letört. Kifej­lett állatból. A fejéi egyenes, a homlok széles, kissé horpadt, rajta a mediánvarratnál enyhe ta­raj látható. A szarvcsap vaskos, hosszú, tövé­­Sertés — Sus scrofa dorn. L. Koponya agyi része. A koponyatető jóré­sze és az arcus zygomaticusok hiányzanak, a nyakszirtpikkely sérült; az agyüreg felülről megnyitva, az agyvelő kiszedése céljából. Ki­fejlett állatból. Nagy, durva, vastagfalú koponya, mely egy, a háziasítás határán álló sertésből szár­mazik, s a vaddisznó koponyától csak nyak­szirtpikkelyének felfelé hajló volta és vi­szonylagos szélessége különbözteti meg. A könnycsont erősen megnyújtott, keskeny. 4. sír. Lelt, sz.: 58. 51. 5. Szarvasmarha — Bos taurus L. Jobboldali radius- és ulna distalis fele, jobboldali radius proximalis fele, jobboldali radiusdarab és jobboldali ulnadarab. Vala­mennyi csont összetartozik és ugyanabból az állatból származik. Az első radius- és ulnada­rab distalis epiphysise sérült, a második ra­diusdarab két darabban van, s proximalis epiphysise sérült. Mind a négy csont kifejlett állatból szár­mazik. 20. sír. Lelt. sz.: 58. 63. 4. Sertés — Sus scrofa dorn. L. Mandibula oralis fele a bal Ii-, I 2 , Pi—P 3­és a jobb Ii-, I 2-, C-, Pi-P 3-mal. A fogak sé­rültek. 3—5 hónapos sertésből. 24. sír. Lelt. sz.: 58. 67. 7. Gímszarvas — Cervus elaphus L. Két agancsdarab. Hegyük koptatott. Magyarboly—Téglagyár nél lapított ovális keresztmetszetű. Először oldalt és kissé felfelé irányul, majd előre és lefelé kanyarodik, hegye pedig előre-, fel- és befelé mutat, úgyhogy fesztávja a nagy gör­bületénél nagyobb, mint a szarvhegyek kö­zött. Fala vaskos, barázdált, tövén csont­gyöngykoszorú van. Mindezek alapján őstu­lok bikából származtatjuk. IV. MAGYARBOLY-TÉGLAGYÁR Agyagkitermelésnél. Lelt. sz.: 59. 144. 3. 7 J. P. Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents