Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok

44 HORVÁT A. OLIVER Transzkaukáziiában, Északiafrikában és Madeirán. Termőhelye, Hegi szerint, cserjésekben és erdőikben van. Előfordul Alsó-Stájerországban, Krainában, Istriában, a volt osztrák tengerparton és elszórtan az alsó Dunavidéken. Itt, Rosekranz szerint, a következő, a Mecsekben is élő fajokkal együtt, kíséri a gesztenyeerdőiket :Lonicera caprifolium, Peucedanum carvifolivm, Saxifraga bulbifera, Isopyrum thalictroides, Cerastium silvaticum, Limodorum abortivum, Colutea arborescen, Sorbus torminalis, Veronica spicata és /(a Mecsek-fcörnyékén (csak a Zselicben termő) Vicia oroboides. Ezeket a fajokat Hegi a megadott termőhelyien •reliktumoknak tartja, amelyek délről származnak és mészigényes, tehát nálunk hőigényes fajoknak is tekinthetők. A faj, Hegi megítésélése szeriint, leginkább a pontusi flórálban és a mediterrán flóra iközépső szakaszában terjedt el. Termofil faj, amely Ausztriában és Franciaországban és így véleményeim szerint a Mecsekben is interglaeiális vagy harmadkori reliktum, míg a Kárpátokban és Erdélyben tercier reliktum-fajnak tekinthető. A Ruscus hypoglossum előfordulását kutatva, konstancia tekintetében a következő értékeket kapjuk a különböző erdőtípusok vizsgálatánál : (Potentillio)-Quercetum p. — с melicetosum uniflorae К I. Querco-Carpinetum melicetosum uniflorae К I. Querco-Carpinetum caricetosum pilosae К I. Fagetum silvaticae asperuletosum odoratae К I. Querco-Carpinetum carpinetosum К I. Mindezekből láthatjuk, hogy a Ruscus hypoglossum jó Fagetalia lokális, differenciális faj, mely a Fagetalia sorozatba tartozó mecsekkkörnyéki erdei fitocönzisokat a Bakony kivételével megkülönbözteti a Magyar Középhegységiektől. II. A MECSEKI ERDŐTÍPUSOK SZUKCESSZIÓJA I. Inkább meszes, meleg, száraz talajon A. Déli oldal 1. Lichenum phytocoinosis 2. Muscorum phytocoinosis 3. Melicetum ciliatae 4. Festucetum sulcatae 5. Cotino-Quercetum, fátlanodásra hajlamos a) caricetosum humilis — b) brometosum erecti — c) brachypodietosum 6. Orno-(Lithospermo-)Quercetum, bok,rosodásira hajlamos — a) caricetosum humilis — b) brometosum erecti — c) brachypodietosum — d) caricetosum flaccae — e) melicetosum uniflorae. B. Északi oldal 7. Querco-Carpinetum, gyertyánosodásra hajlamos a) melicetosum uniflorae — b) caricetosum pilosae — c) festucetosum dyrmeiae — d) asperuletosum odoratae 8. Fagetum silvaticae, gyertyánosodásra hajlamos a) melicetosum uniflorae — b) caricetosum pilosae — c) festucetosum drymeiae — d) asperuletosum odoratae. II. Inkább mésztelen, hűvös, nedves talajon A. Déli oldal 1—3. Lásd fent. 4. Airo-Vulpietum 5. (Potentillio-)Quercetum p. — с fruticetosum 6. (Potentillo)-Quercetum p. — c. a) poetosum nemoralis — b) festucetosum heterophyllae — c) brachypodietosum silvatici — d) melicetosum uniflorae — e) caricetosum flaccae. B. Északi oldal (fakó erdei talajon) (Luzulo-Quercetum Luzulo-Fagetum) 7. Querco-Carpinetum 8. Fagetum silvaticae Magyarázat A Mecsek mésköves déli oldalán következő a szukcesszió. Először jelennek meg a zuzmók, majd a moháik társulásai. Nagyon meredek oldalakon ez az állapot tovább nem is alakul. Majd a Melicetum ciliatae pionir társulást követi a Festucetum sulcatae után a karsztbokorerdőt követőleg a mészkedvele tölgyes. Ezt felválthatja mint klimax a Querco-Carpinetum, ha a lejtő nem nagyon meredek és ha mésztalaj és déli kitettség miatt nem túlságon száraz és meleg a mikroklíma. Ez esetben bekövetkezhet a mészkedvelő tölgyesnek az állandósulása, miként ez a pécsi Mecsekben észlelhető. A Zengőváron viszont inkább a Querco-Carpinetum pubescentosum a klimax állapot a déli oldalon.