Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok
42 HORVÁT A. OLIVÉR Hegi szeriint Karinthiában és Krajnában karsztos „Heidek" jellemző illyír* eleme az Aramonia agrimoniodes-szel, Plantago argenteával és több a Mecsekben nem termő fajjal együtt. Hegi szerint, délen, karszterdőkben, együtt no többek között a következő fajokkal: Iris graminea, Dianthus barbatus, Silène viridiflora, Euonymus verrucosus, stb. Konstancia értékeit a mecseki erdŐtípusokban: Cotino-Quercetum К V, Lithospermo-Quercetum К V, (Potentillo)-Quercetum p.-c. poetcsum nemoralis К III, (Potentillo)-Quercetum p.-c. melicetosum uniflorae К I, (Potentülo)-Quercetum p.-c. bmchypodietcsum silvatici К V, Querco-Carpinelum caricetosum pilosae К III, Querco-Carpinetum melicetosum uniflorae К III, Fagetum süvaticae asperuletosum odoratae К II, Fagetum silvaticae caricetosum pilosae К III, Fagetum süvaticae caricetosum pilosae К III, Fagetum süvaticae subnudum et nudum К III, Fagetum silvaticae festucetosum drymeiae К I, Querco-Carpinetum carpinetosum К IV, (Potentillo)-Quercetum p.-c. castanetosum К II. Mindezekből az adatokból látható, hogy a Helleborus odorus déli, mészkedvelő és hőlgényes jellegének megf elelőleg leggyakoribb a karsztbokorerdőben és mészkedvelő tölgyesben, a Brachypodietosum silvaticumos típusú cseres tölgyesben, a Melica uniflórás gyertyános tölgyesben (K V) és a tiszta gyertyánosban (K IV). III-as К értékkel szerepel a Poa nemoralisos cseres tölgyesben, a Carex pilosás gyertyános tölgyesiben és bükkösbein, a Melica uniflórás gyertyános tölgyesben és az almos bükkösben. II-^es К . értékkel található az Asperulás bükkösben és gesztenyésben; l-es а К értéke a Festucás bükkösben és a Melicás cseres tölgyesben. A mészkerülő tölgyes felvételéből hiányzik. 4—6. Waldsteinia, Doronicum orientale, Paeonia A Waldsteinia geoides érdekes lokális karakterfaja a Melicas gyertyános tölgyesnek és ugyanebben a típusban meg lehet találni a Zengőn a Paeonia officinalis var. banaticát és a pécsi Mecsekben a Doronicum orientalet. A Waldsteinia geoides (Zólyomi, 1950) 4 északbalkáni kárpáti flóraelem. Tilio-Fraxinetumban, Spiraeetum mediaeben, Cotino-Quercetumban található a pannóniai 4 Zólyomi, В.: Les phytocenoses des montagnes de Buda et le reboisement des endroits dénudés. Acta Biológica. 1950. 7. vegetációban Erdélyben (Soó, 1949) 5 Fagion elem. A Mecsekben Cotino-Quercetumban és az ezzel érintkező Querco-Carpinetumban lelhető fel, mindkét társulásban határterületen, azok találkozásánál. Ezért szerepel aránylag kevés felvételben, mert közismert, hogy keveredő, határterületen fekvő társulásokban módszertani okokból nem igen szoktunk felvételezni. Zólyomi tercier-interglaciális reliktumnak véli (1950). A reliktum fajoknak szerinte gyakori tulajdonsága, hogy a legellentétesebb jellegű, de speciális vagy átmeneti fitocönózisokban találhatók meg. így például a Paeonia officinalis var. banatica a Zengőn Orno-Queroetumban és Quercetum p.-c.-hez és Querco-Carpinetumban vagy még inkább főleg a két utóbbi társulásban iiranzitusaiiban, átmeneteiben található meg. Ugyanígy a Doronicum caucasicum (Doronicum orientale) is a gyertyános tölgyes és mészikerülő tölgyes felé átmenő cseres tölgyesben él Pécs mellett, a Dömörkaputól észak-keletre, és sziklaerdőiben a Keleti Mecsekben. Egyébként maga a Doronicum caucasicum dombvidéki, balkán — kaukázusi faj, de nem mészkedvelő, hisz a Kisrét felé rhäti homokkőből keletkezett talajon él. Régi maradványfaj egy melegebb korszakból, pneglaciális jellege azonban kérdéses. Ilyen tranzitus jellegű növénytársulásokban Iqhet faji tranzitusokat találni. (Kárpáti Z., 1955). 6 Ilyen például a Mercurialis ovata és perennis közötti M. longistipes (Borbás) Baksay (1957) a Vöröshegyen, a gyertyános ési mészkedvelő tölgyes találkozá- sánál. A Paeonia officinalis var. banatica jó differenciális faja a felsorolt mecseki nársulásoknak, míg a Doronicum orientale a Mecsek és a Keszthelyi-hegyek lokális karakterfaja. 7. Primula vulgaris A horvátországi, mecseki és dunántúli erdőkben nagy szerepet játszó Primula vulgaris Hegi airea-térképe Szerint íeuatlanSti, mediterrán^mointán típusú flóraelem. Délkelet-Dunántúlon való elterjedése (Horvát. 1943) hasonló a Knautia drymeia, ezen alpesi^balkán faj elterjedéséhez. Troll K. szerint euatlanti-mediterráin faj. Észak-Németországban atlanti flóraelem, mer: a tengertől távolabb nem található meg, míg az '•' Soó, R.: Les associations végétales de la moyenne Transsylvanie. AHNMNH. 1951. Separatum. 6 Kárpáti, Z.: A köztes alakok phytocönológiai vonatkozásai. BK. 1955. 121.