Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza

â?â PËTfRÔVlCH ÉDË Az adatok szembeállítása ' tüstént elárulja, hogy nem két kórházzal а11идк szemben, hanem ugyanannak az egy ispotálynak változott meg időközben a neve. Mert más években említik a források a Bertalan-ispotályt, és ismét imás években nevezik a forrásoka kórházat Erzsébet-ispotálynak. Igaz ugyan, hogy az elnevezésnek két éve közel esik egymáshoz, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy sohasem keresztezik egymást. Az 1365. év előtt a források, ha nevet említenek, következetesen mindig a Bertalan nevet említik, míg 1393-től kezdődően állandóan az Erzsébet nevet használják. Ez. utóbbi elnevezés később állandósult és még 1693ban is úgy tudták a pécsiek, hogy a mai ÁI2 Árpád-kori Űj Okmánytár X. köt. 164. lap. A pécsi káptalan 12ll'7-iben kelt bizonyságlevelében a tanúk között szerepelMicTiaeZe hospitali magistro. ~"~

3 Anijoiu-koiri Okmánytár. I. köt. 548: ... componentibus probis viris scilicet magistris Petro rectore domus hospitalis de Quinqueecclesiis. 4 Koller: História. II. köt. 386. lap. A pápai adójegyzékben fordul elő Petrus apothecarius. 5 Koller: id. mü. II. 43®. lap. Thomas magister hospitalis. Ugyancsak: Mon. Vat. 1/1, 2i7(l, lap, 6 Bossányi: Regesta supplicationum. Bp. 1916. I. köt. .2. rész 186. szám: 1848. júl. 19>-én István kalocsai érsek supplicat quatinus Thome rectori Hospitalis sancti Bartholomei Quinqueecclesiensis. 7 Bossányi: id. mű. II. köt. 2. rész 1218. szám, 3210. lap. Ruspachi Mátyás pozsonyi kanonok a pápához folyamodott a nyitrai olvasókanonoki méltóságért, mert Johannes Anthonii ultimus ipsius lector, magistratum hospitalis et rectoratum ecclesiae b. Bartholomei in Quinqueecclesiis nyerte el, és ezért lemondott a nyitrai javadalmáról. s Bossányi: Id. imú. II. köt. 2. rész 380. szám. 484. oldal: 19815; máj, 111-én a király alkancellárja, Bálintfia Gál esztergomi éneklőkanoinok részére esztergomi egyházmegyében javadalmat kér non obstante, quod in Quinqueecclesiensi et Zagrabiensi ecclesiis canonicatus et prebendas et rectoratum in hospitali s Bartholomei Quinqueecclesiensi obtineat. 9 Bossányi: Id. mü. II. köt. 2. rész. 391. szám, 485. old.: 1365. szept. 24-én Hermannfia Konrád, Naumburg egyházmegyei szerpap kéri a pápát, quatinus sibi gratiam. specialem facientes de rectoratu hospitalis s. Bartholomei Quinqueecclesiensi, cum, ipsam vacare contigerit per dimissionem Galli cantoris Strigoiensis, qui se ipsam őbtulit dimissurus, postquam dignitatem ... pacifice fuerit assecutus ... dignemini... reservare ... 10 Koller: História... III. köt. 210. lap.: IX. Bonifác pápa kinevezi a Szt. Erzsébetről nevezett pécsi szegények ispotálya igazgatójává Lukácsfia Miklóst. Cum itaque, sicut accepimus, hospitale pauperum S. Elisabeth Quinqueecclesiense ex eo vacaverit, quod dilectus filius Gallus ipsius hospitalis szerzetbe lépett. Ezért a pápa kinevezi az említett Miklóst az ispotály igazgatójává. 11 Mályusz Elemér: Zsigmondkori Okmánytár. I. lami Széchenyi Gimnázium telkén valaha à Szent Erzsébet özvegyről nevezett ispotály állott. {Hospitale S Elisabeth Viduae.

16

) Megállapításunk azonban csak az egyik problémát oldotta meg. Cserébe helyette fölvetette a másik kérdést: miért volt szükség a kórház nevének megváltoztatására? De még ezt a kérdést is megelőzi a másik probléma: miért kapta az ispotály a Szent Bertalan nevét, amikor ennek a szentnek kultusza nem volt általános és közkedvelt Magyarországom? Fokozza a rejtélyt, hogy Bertalan apostolnak nem volt semmi kapcsolata az, orvostudománnyal, és hogy a városban Pécsett amúgy is állt egy templom, mely ennek a szentnek a tiszteletét évszázadokon keresztül őrizte és ápolta. Közismert, hogy a mai belvárosi templom helyén a középkorban Szent Bertalan egyháza állott, melyet részben a török rombolt le, hogy köveiből felépítse a mai mecsetet, és amely egyház falai kerítésként még 1758-ban is állottak.

17 A Bertalan-templom első emléke az 1300-as évekből bukkan elő, de a jelek arra mutatnak, hogy eredete viszszamegy Bertalan pécsi püspök idejéig. (1218—1252)

18 A Szent Bertalan templom plébániai egyház volt, története tehát szorosan összefügg a nép életével. Az előbukkant adatok szerint ebben az egyházban szokatlanul élénk élet folyt: különböző testvérületek (confrátérni tasok) működtek itt; a templom papjai tevékenyen részt vettek a megye közigazgatásában; az egyházközség felügyelete alatt gazdasági üzemek is állottak: volt malmuk, köt. 5887. szám. Valaki vallomást tesz Gergely pécsi kanonok, magister hospitalis ecclesiae S Elisabeth, a pécsi püspök általános helynöke előtt. 12 Mályus: Zsigmondkori Okmánytár. I. köt. 0186. szám. 13 Erdújhelyi Menyhért: Kutatásaim a római levéltárakban. Katholikus Szemle. 1896. évi. IV. füzet.: 1469-ben Magvathi Barnabás pécsi kanonok lemondása folytán megürült Szent Erzsébet kórház igazgatójává kinevezte a pécsi püspök Magvathi Mártont. 14 Koller: História... IV. köt. 488. old.: Zsigmond pécsi püspök számadásai között az 1494. évnél: Вотш magistri hospitalis Quinqueecclesiarum. Az 148'5. évnél: Bona hospitalis Quinqueecclesiensis. '•'' Koller: História... V. köt. 2126. old. Egy vitás ügybírája Michael de Thard magister hospitalis. lfi Bécsi Káptalani Magánlevéltár. Fasc. 68. Nr. 2. 17 Goszton'yi: A várostemplom építéstörténete. 18 Schwandtner: Scriptores rerum Hung. I. köt. 243. lap.