Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

PÉCS VÁROS NEVE 261 hassák összefüggésbe. E humanista elgondolás azután könyvről^könyvre vándorolt. Tudásunk szerint a Peucini nép a Duna torkolatánál élt, s így e szófejtés és a kiinduló alak is figyelmen kívül hagyandó. Ügy látszik tehát, hogy Pécs nevének megfejtését más úton kell megoldani. Melich János megállapította, hogy „Pécs ... olyan név, amely valamely a honfoglalás előtt itt élt nép nyelvében hasonló hangalakban megvolt.

44 Kérdés — ha a *Pécs személynéven alapuló magyar névadást fentiek alapján nem tarthatjuk valószínűnek — kiktől vehették át Pécs nevét a magyarok? Erre a meglehetősen fogas kérdésire az eddigi kutatók adhatnak választ. A kérdést két oldalról közelítették meg, a történet és a nyelvtudomány felöl. A rómaikori város folyamatos életének a birodalom bukásával, ha nem is egyszerre, de az előretörő barbárok egyik hullámán meg kellett szakadnia. Ha a város élete folyamatos, vagy megközelítően megszakítás nélküli lett volna, akkor az egymást követő nemzedékek, ha módosítva is, de fenntartották volna a város Sovianae nevét. Erre tmár rámutatott Kniezsa István is

45 azzal, hogy folyamatos életet mutató, vagy csak viszonvlaffos pusztítást átvészelő városok nevei a hódítók nyelvében fennmaradtak. Pl. Sirmium neve a mai Szerém-ség,. Siscia a mai Sziszek, Poettovio a mai Ptuj — Pe.it.au nevében maradt fenn. De ezzel az eredménynvel zárult a dák — római kontinuitás kérdése is Erdélyben.

46 Már Alföldi András is elismeri, hogy a helynevek valódi kontinuitása Pannónia D-i és Nv-i szegélyén áll csak fenn, míg e provincia É-i és K-i részein a folytonosság minden nyoma hiányzik a helynevekben.

47 Itt meg kell említenem Pleidel Ambrus elméletét

48

, amelv szerint a római birodalom bukása után romanizált néptöredékek egészen a magyar honalapításig fenn tudták ma44 Melich J.: Honfogl. Magyarország. 413. De vö. а Ш. sz. jegyzettel. 45 Kniezsa L: Magyarország népei a XI. sz.-ban. Klnv. Во. 1038. 446. 46 Alföldi A.: Dákok és rómaiak Erdélvben. Századok l'94ö. 17Э—5. Tamási Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Traiánban. Br>. И9Э5. 167—174. 47 Alföldi A.: A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában. Szt. István emlékkönyv. BD. I. köt. 198. Alföldi A. névélméletének (Pécs Quinque Basilicae nevére) további igazolását kísérli meg dr. Simonyi Dezső nyomán Petrovich Ede: Pécsi székesegyház. Pécs, H956. Ií3i6—7. 48 Pleidel A.: A magyar várostörténet első fejejezete. Századok, 1934. évf. gukat tartani Pannoniában. A nagy (körültekintéssel kidolgozott elméletnek éppen a helynevek életének megszakadása, jelen esetben a római Sopianae nevének feledésbe merülése mond ellent. Elméletét s a felvetett gondolatot azonban erősen mérlegbe kell vetni úgy, hogy a kipusztult lakosság lakóhelyét, tehát magát a várost, épületeit, építőanyagát az új hódítók felhasználták. Az érkező hunok és a területünkön átvonuló különböző germán népek alatt, részben után, az avarok idejére teszem azt az időt, amikor a város teljes pusztulását megérte. Az avarok városunk rómaikori nevét már nem ismerhették meg. Az avar birodalom megszervezése után városunk újra szerepet kapott, hogy az avarság vidékét lakta — ha írásbeli adatunk nincs is rá — az üszögi és más Baranya megyebeli avar leletek bizonyítják.

49 795-ben bekövetkezett az avarok nagy csatavesztése Nagy Károly frank seregeivel szemben, az avar birodalom összetört. Igen helyes Pleidel Ambrus azon megállapítása, hogy ,,A tapasztalat azt mutatja, hogy a népek nem tűnnek el, amikor vesztett csaták után. vagy más okból államiságuk megszűnik."

50 795 után a frankok által legyőzött avarok már kénytelenek voltak tűrni az ő uralmuk alatt beszivárgott — vagv tudatosan betelepített, de önálló állami életet nem élő pannonszlávok szervezkedését, államalkotási kísérletezgetését, így érkezünk el a IX. sz. elejére, amikor a szláv államok testvérharcáról, és a frank birodalom terieszkedéséről már részletes írásbeli értesüléseink vannak. A testvérharcokban elbukó kis szláv államok nem tudják a kereszténység terjesztésével erei ükét növelő frankokat feltartani. A Dunántúl — a Balaton vonaláig biztosan — frank fennhatóság alá kerül, de adatainkban ekkor bukkan fel először Pécs latin neve is, Igazolását látom ebben is annak, hogy itt az avaroknak, számottevő városa lelhetett, mert a rövidéletű, mintegy 30 éves pannonszláv uralom elején már egyház építésének szüksége merült fel, amiről Priibina-Kocel fejedelmi székhelyén kívül a Dunántúlon tudomásunk nincsen. A terjeszkedő franjk birodalom az egyházi szervezeten keresztül kívánta összefogni az 49 Rhé Gyula: Veszprém vármegyei avar emlékek. Veszprém 1924. 27. lapián említi Kithassa, Üszög, Püsvökszenterzsébet megyénkben' lelőhelyeket. Csallány D.: Archäologische Denkmäler der Avarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1056. so Pleidel i. ma. ЕЭЗ.