Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

PÉCS VÁROS NEVE REUTER CAMILLO Mecsekalj i városunknak kétezer éves története folyamán több neve volt. A római korból ismert Sopianae után a keresztény középkorban Quinque-Basilicae, Quinque-Ecclesiae néven vált ismertté. A latin név értelmét a középkorban az olaszok Cinque Chiese, a németek Fünf kirohan, az újkorban a franciák Cinq Églises

1

, az angolok Funfkirchen or Kirken

2

, a szlávok Pet Crkva, Péti kostely

3 szavakkal adták vissza. A Kárpátmedencébe költöző magyarok ajkán új név bukkan fel: PÉCS. A név társtalan, az ismeretlenségből kerül elő. A nevet a törökök, a baranyai és dinávántúli délszlávság vette át, s ajkán a név Pecev, illetve Pecuj, Pecuh, Pecu változatokban jelenik meg. Az oroszból a Pecsuhor nevet ismerjük. A mohácsi sokáé Pecsuvácz, a török Pecsevi családnevek, valamint a pécsi polgárok 1715. évi összeírásában említett Vukmon Pecsulia pécsi lakos neve innen ered.

4 A különös Pécs név igen sok kutatónak keltette fel érdeklődését, s igen sokan írásban is kifejtették a név megfejtésére vonatkozó elgondolásukat.

5 Jelen dolgozatomban elsősorban a magyar Pécs helységnév eredetével kívánok foglalkozni. 1 Louis Мог éri: Le grand dictionnaire historique ... commence par Mr. ... Basle, 173il, III. köt. 17*0. Idézi: Magyar Nyelv 1916. évf. 225. 2 An Orthographical Dictionary, English, Ferench, Latin and German. Leipzig, 1771.. 3 Lipszky János: Repert. locorum... Hungarie etc. Budae, 180». 4 Melich János: Honfoglaláskori Magyarország. Rp. 1926, 413, Pesty Frigyes: Magyarország helynevei, Bp 1888. XIV., és 1715-re: OL. Arch. Regn. Lad. HH. Nr. 2. fr. 4. 5 Az irodalmat részletesen összefoglalva adja Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Bp. 1890, 19—20. és Klemm Antal: Pécs és a Mecsek neve. Pécs, 1935. Pannónia könyvtár 1. szám. A név eddigi magyarázóit nagyjából két főcsoportra oszthatjuk: 1. Az öt számnévből származtatókra, és 2. a más szavakból megfejtőkre. Az öt számnévből kiindulok nem tudtak az évezredes Quinque-Ecclesiae név első tagjának értelmétől elszakadni, s e gondolathoz igyekeztek egy Pécs névhez hasonló, valamilyen nyelvben öí-öt jelentő számnevet keresni, illetve egy ehhez hasonlóból a magyar hangtani szabályok több-kevesebb alkalmazásával azt levezetni. Minthogy hazánk lakossága előtt többékevésbé valamely szláv nyelv ismert volt, legkézenfekvőbb volt a szláv pet ,öt' jelentésű számnév. E nevet csűrték-csavarták, magyarázták, hogy belőle kihámozzák a magyair Pécs nevet. E származtatás ellen Aigl Pál pécsi kanonok már 1838-ban állást foglalt.

6 A döntő szót azonban szláv nyelvészeink, Asbóth Oszkár és Melich János mondták ki, amikor nyelvészetileg bizonyították be, hogy a szláv pet számnévből nem lehet származtatni a mai Pécs nevét.

7 Nyelvészeti következtetésüket megerősíti Miklosich megállapítása, hogy szláv nyelvterületen puszta számnévből alkotott helyneveket nem ismerünk.

8 A magyarázók másik része belátva a szláv pet számnévből való származtatás nyelvi lehetetlenségét, de nem tudva szabadulni a Quinque-Basilicae, Quinque-Ecclesiae varázsától, más nyelvek öt számnevében kereste városunk nevének magyarázatát. Felmerült itt a görög, az avar-török nyelvek öt szava is magyarázatul, de Melich János is azt írja, hogy „nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy e név valamely in6 Aigl Pál: História brevis capituli Quinque— Ecclesiensis. Pécs, 18818, 163. 7 Melich i. m. 413. 8 Miklosich: Die Bildung der slavischen Personen- und Ortsnamen. 1927. (Klemm A. idézi).