Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

A MOHÁCSI CSATAHELY KUTATÁSA 23? Az 1960. évi ásatás Számos újabb terepjárás során bejártuk a csatamezőt Nagynyárád — Lajmér — Kölkedi csárda vonalától délre eső területét is. E terepjárások némelyikén résztvett dr. Dombay János múzeumi főigazgató és dr. Csillag Ferenc, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatója is. Az 1960. évi munkatervünkben szereplő ásatások közé felvettük Űjistálló udvarának és közvetlen környékének kutatását. Az 1960. április hó 6-i terepjárásunk során, amelyet Dombay János, Ete János és az önkéntesül társul szegődött Szűcs József társaságában végeztünk, a Sátorhelyi Á. G.-tól rendelkezésünkre bocsátott kocsi fogatosa, Koller Márton, a hozzá intézett kérdések nyomán közölte, hogy jó egynéhány esztendővel azelőtt, a Feketekapu és a gazdaság központi épületei között, az ún. Gesztenyés úttól délre, földmunkálatok alkalmával, földkotrógéppel sok csontot szórtak ki. A helyet. a nyílegyenes közút 1,4 km út jelzésétől délre, kereken 150 m távolságra, jelölte meg. Munkatervünk ezt követően megváltozott s az azévi kutatás előirányzott helyét az előbb jelzett területtel cseréltük fel. Az 1960. szeptember 19-én, a Baranya Megyei Tanács és Mohács város Tanácsa áldozatkészségéből megindult ásatás a Koller Mártontól megjelölt helyen, a nagynyárádi 01272. hrsz. alatt felvett ingatlanrészen, a gazdaság 16. sz. par cela ján, az egértől pusztított lucernásban, ott kezdtük meg, ahol szétszórt, darabokra zúzott emberi csontok voltak láthatók, Az első, észak-déli irányú, 1 m széles, 20 m hosszú kutatóárkunkat ott húztuk, ahol a legtöbb csont mutatkozott. (13. kép.) Ennek északi végét az 1,4 kmkő után nyugat felé további 32 m távolságim letűzött ponttól déli irányban 155 m-re mértük. (A árok.) Az A árok déli végétől, észak felé, a 4— 12 m-es szakaszban, 40—45 cm mélységig, feketésbarna, agyagos humuszban szétszórtan mindenütt kisebb-nagyobb darabra tört emberi csontokat találtunk. Az árok déli végétől 12,75 m távolságra, 45 cm mélységnél, azaz a mélyszántás alján, ráakadtunk a földkotrógéptől annakidején kisott, nagyjából ikeletHnyugati irányú, 90 cm széles árok helyére, amely, ezek szerint, megközelítően derékszögben, metszette iaz első kutatóárkunkat. A gépárok üregét tisztítva, 65 cm mélységben, 8 db egybepatinásodott ezüst érem került elő, Kovács István munkás ásója nyomán. Tisztítatlan állapotukban is felismerhető volt, hogy az érmek 1506—1523. évek közötti időből származnak és német államok batzenjei. (14. kép.) À TÖMEGSÍROK HELYSZÍNRAJZA 13. sz. kép.