Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Papp László: A mohácsi csatahely kutatása
230 PAPP LÁSZLÓ Akkoriban kelet—nyugati irányban szélesebb kiterjedésű lehetett .s nem volt úgy összeturkálva, árkokkal átszelve, mint manapság, felületét legfeljebb bokrok takarták. Amint fentebb láttuk: a XVIII. sz.-ban ezt a dombot nevezték ,.Saturiss" — Sátorhelynek. A helyi szóhagyomány erről a dombról tartotta fenn azt a hitet, hogy a csata alatt, vagy utána itt táborozott a szultán. A szóhagyományt örökíthette meg az Első Katonai Felmérés 43. sz. szelvénye is, ezzel a felírásával: „Éter von Soliman erbaute Hügel wo das Zelt gestanden." E szóhagyomány, az előbb mondottak szerint ingadozó megfogalmazásban, ma is él a nép ai kán. 54 Az 1766.évből való Wötter-féle térképen rajzolt. j.Saturiss' felírású dombocskán egy tetővel ellátott épületet, mellette egy lombos fát látunk feltüntetve. Pecsevi Ibrahim beszéli, hogy a csatát követő időkben Hasszán budai beglerbég fából egy kis kioszkot emelt azon a helyen, ahol a szultán győzelméért fohászkodott Allahhoz s mellette egy kutat ásatott. A kioszknak ma már nyoma nincsen. A kút talán az Űjistálló meglévő, mély kútjával azonos. Pecsevi után 2 évtizeddel, még a török uralom idején, a csatateret meglátogató Ottendorf Henrik nyilvánvalóan a mai Törökdombról beszél, amikor, egyebek között, ezeket írja: „Mohácson túl, fél mérföldre, közel a Dunához, kimagasló dombon, nagy deszkaépület áll, mint egy kéjlak, és árokkal van körülvéve. Közelében egy mély kút is van. Annak emlékére emelték, hogy Szulimán itt állította fel sátorát és első táborát, mikoir Lajos király ellen hadbavonult és őt legyőzte. 05 A jó 100 évvel később készült Wötter-féle térikép „Saturiss" dombján feltüntetett épület tehát nem lehetett jelentéktelen. Szavahihető emberek beszélték, hogy az első világháborúig török utasok jártak ide, imádkozni. Az 1926-i ünnepségek alkalmával a török követ itt helyezte el ,,koszorú ját", egy kődarabot. 56 Pecsevi koráig a kioszk eredetét fenntartó emlékezés elferdülhetett. Lehet, hogy a budai 54 Szendrey Zsigmond: Mohács emléke a néphagyományban. — Mohácsi Emlékkönyv. Bp. 192i6. 55 Ottendorf H.: Budáról Belgrádba 1063-ban. Képes útleírás. Ford. és bevezetéssel ellátta: Hermann Egyed. („Tolna vármegye múltjából." 7. f. ГМЗ. Szerk.: Holub József.) 56 Az ünnepségen jelen volt Ete János szóbeli közlése. basa nem a Pecsevitől feljegyzett okból kívánta a helyet megjelöltetni, hanem azért, mert — tájékozódása szerint — a csata után sátorozott ott a szultán. Az a hiedelem, hogy a Törökdomb a csata előtt, vagy alatt a szultán tartózkodási helyéül szolgált volna, mindenki számára megdől, ha valaha járt a Törökdombon. Az akkori ingovány szélére, a csata idején semmiféle fővezérlet sem engedte volna az uralkodót. Nem beszélve arról, hogy az, csekély magassága és fekvése miatt, megfigyelésre sem igen alkalmas. A fentebb kifejtettek szerint pedig a Töirökdomb kelet—nyugati magassága éppen a harckészültségű magyar állások vonalának felel meg. Hogy a csata után itt állították fel a szultán sátorát, elképzelhető, bár ennek igazolására a felsoroltakat nem tartjuk elegendőnek. Némileg ellene szól a Törökdomb vázolt hagyományának az a körülmény is. hosv közvetlen szomszédságában ott álltak Földvár kicsiny házacskái, ekkor már bizonyosan üszkös állapotban. A fényes uralkodói sátorhoz, divánhoz nem. éppen illő látvány. A csatát követő napnak reggelén az akindsik bégjei engedélyt kaptak, hogy seregeikkel ,,széltiben-hosszában portyázzanak. A rabló lovasság ezután elpusztította és felégette a gyaurok országát a rombolás árjával és tüzével", dicsekszik Kemálpasazáde. Amíg a szultán a mohácsi térségben tartózkodott, elpusztulhatott a csatamező közelében állott valamennyi falú, felégették Mohácsot, Pécs városát is, csak Siklós és Pécs várán nem tudtak, ily rövid idő alatt, erőt venni. A halottak eltemetése A Napló szeptember 1. napjáról feljegyezte: ,,A rumilii deftertár 57 parancsot kapott, hogy az elesett gyaurok holttesteit szedesse össze és egy helyen temettesse el." A következő napról pedig: „Állomás Mohácsnál... A pasa, a kethkuda és a deftertár elmentek összeszedni a hullákat. 20 000 gyalog és 4000 páncélos magyart temettek el." Másnap felgyújtják a várost és a győzelmes hadsereg megindul Buda felé. Az idézett feljegyzés mögött — ezúttal nem annyira a számadatot értve — ismét keleties túlzás rejtőzik. A török — kétségtelenül — eltemette a saját halottait, bizonyára 57 Deftertár: pénzügyi vezető. — Kethkuda — kiaja: ügyvivő, segéd. (Thury.)
