Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

230 PAPP LÁSZLÓ Akkoriban kelet—nyugati irányban szélesebb kiterjedésű lehetett .s nem volt úgy össze­turkálva, árkokkal átszelve, mint manapság, felületét legfeljebb bokrok takarták. Amint fentebb láttuk: a XVIII. sz.-ban ezt a dombot nevezték ,.Saturiss" — Sátor­helynek. A helyi szóhagyomány erről a dombról tartotta fenn azt a hitet, hogy a csata alatt, vagy utána itt táborozott a szultán. A szó­hagyományt örökíthette meg az Első Katonai Felmérés 43. sz. szelvénye is, ezzel a felírá­sával: „Éter von Soliman erbaute Hügel wo das Zelt gestanden." E szóhagyomány, az előbb mondottak szerint ingadozó megfogalmazásban, ma is él a nép ai kán. 54 Az 1766.évből való Wötter-féle térképen rajzolt. j.Saturiss' felírású dombocskán egy tetővel ellátott épületet, mellette egy lombos fát látunk feltüntetve. Pecsevi Ibrahim beszéli, hogy a csatát kö­vető időkben Hasszán budai beglerbég fából egy kis kioszkot emelt azon a helyen, ahol a szultán győzelméért fohászkodott Allahhoz s mellette egy kutat ásatott. A kioszknak ma már nyoma nincsen. A kút talán az Űjistálló meglévő, mély kútjával azonos. Pecsevi után 2 évtizeddel, még a török uralom idején, a csatateret meglátogató Ottendorf Henrik nyilvánvalóan a mai Török­dombról beszél, amikor, egyebek között, eze­ket írja: „Mohácson túl, fél mérföldre, közel a Dunához, kimagasló dombon, nagy deszka­épület áll, mint egy kéjlak, és árokkal van körülvéve. Közelében egy mély kút is van. Annak emlékére emelték, hogy Szulimán itt állította fel sátorát és első táborát, mikoir Lajos király ellen hadbavonult és őt legyőz­te. 05 A jó 100 évvel később készült Wötter-féle térikép „Saturiss" dombján feltüntetett épü­let tehát nem lehetett jelentéktelen. Szavahihető emberek beszélték, hogy az első világháborúig török utasok jártak ide, imádkozni. Az 1926-i ünnepségek alkalmával a török követ itt helyezte el ,,koszorú ját", egy kődarabot. 56 Pecsevi koráig a kioszk eredetét fenntartó emlékezés elferdülhetett. Lehet, hogy a budai 54 Szendrey Zsigmond: Mohács emléke a népha­gyományban. — Mohácsi Emlékkönyv. Bp. 192i6. 55 Ottendorf H.: Budáról Belgrádba 1063-ban. Képes útleírás. Ford. és bevezetéssel ellátta: Her­mann Egyed. („Tolna vármegye múltjából." 7. f. ГМЗ. Szerk.: Holub József.) 56 Az ünnepségen jelen volt Ete János szóbeli közlése. basa nem a Pecsevitől feljegyzett okból kí­vánta a helyet megjelöltetni, hanem azért, mert — tájékozódása szerint — a csata után sátorozott ott a szultán. Az a hiedelem, hogy a Törökdomb a csata előtt, vagy alatt a szultán tartózkodási helyéül szolgált volna, mindenki számára megdől, ha valaha járt a Törökdombon. Az akkori ingo­vány szélére, a csata idején semmiféle főve­zérlet sem engedte volna az uralkodót. Nem beszélve arról, hogy az, csekély magassága és fekvése miatt, megfigyelésre sem igen alkal­mas. A fentebb kifejtettek szerint pedig a Tö­irökdomb kelet—nyugati magassága éppen a harckészültségű magyar állások vonalának felel meg. Hogy a csata után itt állították fel a szul­tán sátorát, elképzelhető, bár ennek igazolá­sára a felsoroltakat nem tartjuk elegendőnek. Némileg ellene szól a Törökdomb vázolt hagyományának az a körülmény is. hosv köz­vetlen szomszédságában ott álltak Földvár kicsiny házacskái, ekkor már bizonyosan üsz­kös állapotban. A fényes uralkodói sátorhoz, divánhoz nem. éppen illő látvány. A csatát követő napnak reggelén az akind­sik bégjei engedélyt kaptak, hogy seregeikkel ,,széltiben-hosszában portyázzanak. A rabló lovasság ezután elpusztította és felégette a gyaurok országát a rombolás árjával és tüzé­vel", dicsekszik Kemálpasazáde. Amíg a szultán a mohácsi térségben tar­tózkodott, elpusztulhatott a csatamező közelé­ben állott valamennyi falú, felégették Mohá­csot, Pécs városát is, csak Siklós és Pécs vá­rán nem tudtak, ily rövid idő alatt, erőt venni. A halottak eltemetése A Napló szeptember 1. napjáról feljegyez­te: ,,A rumilii deftertár 57 parancsot kapott, hogy az elesett gyaurok holttesteit szedesse össze és egy helyen temettesse el." A követ­kező napról pedig: „Állomás Mohácsnál... A pasa, a kethkuda és a deftertár elmentek összeszedni a hullákat. 20 000 gyalog és 4000 páncélos magyart temettek el." Másnap felgyújtják a várost és a győzel­mes hadsereg megindul Buda felé. Az idézett feljegyzés mögött — ezúttal nem annyira a számadatot értve — ismét ke­leties túlzás rejtőzik. A török — kétségtele­nül — eltemette a saját halottait, bizonyára 57 Deftertár: pénzügyi vezető. — Kethkuda — kiaja: ügyvivő, segéd. (Thury.)

Next

/
Thumbnails
Contents