Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

A MOHÁCSI CSATAHELY KUTATÁSA 219 helyének tekintett Földvár hajdani fekvésének megállapítására. Gergely Majs és Buziglica közt, ,,a lejtő lábánál" gyanította, meg nem nevezett okleveles adatok nyomán.

38 De rámutatott arra: ha sikerülne is ezen a tájon faluhelyre akadni, akkor is nehezen lenne eldönthető, hogy az ,,Földvár-e, vagy talán az ugyanazon a részen volt Géta, Mersa, vagy talán Kismajsa," Gergely aggályai némileg jogosultak, azonban a szép számmal rendelkezésünkre álló XVIII—

XIX. sz.-i térképek az elpusztult faluk határait elég jól megjelölik, s így az eligazodás nem lehetetlen. Földvárt Halmay — saját megállapításai után is indokolatlanul —, Majstól délikeletre, a terasz szélére rajzolja.

39 Ennek Brodarics idézett szövege is ellentmond, már csak amiatt is, mert a csata közben sem láthattak volna a magas teraszon álló falu házai mögé, holott Brodarics írásából az tűnik ki, hogy látták ott a janicsárok egy csapatát. Gyalókay a mai Udvar községtől délnyugatra, tőle alig 1 km távolságban, a teraszperem közelében keresi Földvárt. Álláspontjának bőséges kútfő-, középkori és későbbi okleveles, valamint XVIII. sz.-i térképigazolását is adja, amelyek mind együttvéve sem feltétlenül meggj^őző erejűek. Különösen nem helytállók az — állítása szerint —, hajdan hatalmas Földvár-birtoktest szétdarabolására vonatkozó érvelései. Az eldarabolás következtében Földvár elvesztette déli határának nagy részét, de a Borzán alól is megmaradt volna belőle — Gyalókay szerint — jókora terület. Gyalókay ide, a tőle vitatott terjedelmű határ alsó csücskébe helyezi a keresett falut. Nincsen terünk ahhoz, hogy Gyalókay álláspontjával részletesebben is foglalkozzunk, ez külön tanulmányt igényelne. Annyit azonban szükséges megjegyeznünk, hogy a Gyalókaytól említett XIV. sz-i birtokper nem jöhet itt figyelembe, mert az, következményeivel együtt, jóval a hódoltság előtt lezajlott. A XVIII. sz.-i telepítések, illetve a belylyei uradalom végleges kialaíkulása, így az 1736. évi conscriptiója idején pedig), szerintünk, szintén nem érintették Földvárnak akkor már puszta határát. A környékbeli faluk sem kebelezték be részeit, csupán egyes községek (Majs, Dályok) lakói vették művelés alá a lakatlan pusztának határukhoz közel eső részeit.

40 Az az állítás pedig, amelyet Gyalókay, végső következtetésként, Majs 1772. évi térképére utalással, megkockáztat, hogy ti. a falu települési helye ugyanezen évben már Dályok határában esett, elképzelését végképpen felborítja, mivel Dályok határa nem ért Földvárnak a Gyalókaytól kimutatni kívánt térségéig. A vitába egy egyszerű bólyi ember, Hummel Gyula szólt bele s adott ahhoz, pontosan ugyan meg nem fogalmazott, de a kérdést új irányba vivő gondolatot.

41 Pontokba foglalt érveléssel igyekezett kimutatni, hogy Földvárt nem a domb alján kell keresni, Brodarics nyilván nem is ott, hanem bizonyosan még a kölkedi táborhelytől délre tekintve (?); eléggé távol, látta maga előtt. Szerinte a falu nem lehetett máshol, mint Udvar felett, a tőle feltételezett DályokLajmér közötti útnak a Borzával kereszteződése táján, ,,a Borza patak és az úgy nevezett Szilfa lénia környékén." Amint Hummel írja, az itt mutatkozó nagy üres térség is sejtteti, hogy itt a középkorban falu volt. Ezen a környéken ugyan nem tudunk faluhelyet felfedezni, a kérdés lényege tekintetében azonban, hogy ti. a Földvár nevű falu nem a Gergely—Halmay—Gyalókaytól állított helyen, azaz a síkság nyugati szélén, hanem ellenkező oldalán állott, Hummelnek igazat kell adnunk.

42 Az itt szóban lévő szempontból pedig figyelmünket nem kerülheti el az ún. Újistálló gazdasági telep térsége. Közismert tény, — amire még visszatérünk, — hogy Űjistálló 'major udvarán még a múlt század végén, de újabban is ásott silógödrök létesítésekor nagy mennyiségű emberi csont került elő, amelyét a közeli temetőbe hordtak. A közhiedeleim e csontokról azt tartotta, hogy azok a mohácsi csata halottainak maradványai. Nem lehetetlen, hogy ilyenek is voltak közöttük. Különböző alkalmakikor végzett terepjárásaink alkalmával úgy gyanítottuk, hogy a gödrök oldalában, kis mélységben ma is látható emberi csontok egy középkori temető sírmar ad ványai. A gazdasági épületektől közvetlenül délre, a felszínen, községi településre utaló edénytöredéfeek láthatóik. 38 I. m. 360L o. 39 Halmayt, aki nem volt céhibeli történész, de lelkes kutatója a mohácsi csata kérdéseinek, részben helytálló, de alapjában méltatlanul lebecsülő bírálatban részesítette Iványi Béla s egyidejűleg Gyalókay Jenő is. (Hadt. К. 19216. évf.) 40 Orsz. Levéltár U. et. С. 94/215. 68. 41 ,,Dunántúl" с. pécsi napilap. 192i8. VII. 23-i sz. 42 Gyalókay rövidesen foglalkozik Hummel érvelésével (Hadt. K. 19216. 2№d—60O. o.), azokat rendre cáfolgatja, s megállapítja, hogy Hummel döntő bizonyítékot nem tud felhozni állításainak igazolására.