Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

A MOHÁCSI CSATAHELY KUTATÁSA 219 helyének tekintett Földvár hajdani fekvésé­nek megállapítására. Gergely Majs és Buzig­lica közt, ,,a lejtő lábánál" gyanította, meg nem nevezett okleveles adatok nyomán. 38 De rámutatott arra: ha sikerülne is ezen a tájon faluhelyre akadni, akkor is nehezen lenne el­dönthető, hogy az ,,Földvár-e, vagy talán az ugyanazon a részen volt Géta, Mersa, vagy talán Kismajsa," Gergely aggályai némileg jogosultak, azonban a szép számmal rendelkezésünkre álló XVIII— XIX. sz.-i térképek az elpusztult faluk határait elég jól megjelölik, s így az eligazodás nem lehetetlen. Földvárt Halmay — saját megállapításai után is indokolatlanul —, Majstól délikeletre, a terasz szélére rajzolja. 39 Ennek Brodarics idézett szövege is ellentmond, már csak amiatt is, mert a csata közben sem láthat­tak volna a magas teraszon álló falu házai mögé, holott Brodarics írásából az tűnik ki, hogy látták ott a janicsárok egy csapatát. Gyalókay a mai Udvar községtől délnyu­gatra, tőle alig 1 km távolságban, a terasz­perem közelében keresi Földvárt. Álláspont­jának bőséges kútfő-, középkori és későbbi okleveles, valamint XVIII. sz.-i térképigazo­lását is adja, amelyek mind együttvéve sem feltétlenül meggj^őző erejűek. Különösen nem helytállók az — állítása szerint —, haj­dan hatalmas Földvár-birtoktest szétdarabo­lására vonatkozó érvelései. Az eldarabolás következtében Földvár elvesztette déli hatá­rának nagy részét, de a Borzán alól is meg­maradt volna belőle — Gyalókay szerint — jókora terület. Gyalókay ide, a tőle vitatott terjedelmű határ alsó csücskébe helyezi a keresett falut. Nincsen terünk ahhoz, hogy Gyalókay ál­láspontjával részletesebben is foglalkozzunk, ez külön tanulmányt igényelne. Annyit azon­ban szükséges megjegyeznünk, hogy a Gyalókaytól említett XIV. sz-i birtokper nem jöhet itt figyelembe, mert az, következmé­nyeivel együtt, jóval a hódoltság előtt lezaj­lott. A XVIII. sz.-i telepítések, illetve a bely­lyei uradalom végleges kialaíkulása, így az 1736. évi conscriptiója idején pedig), szerin­tünk, szintén nem érintették Földvárnak ak­kor már puszta határát. A környékbeli faluk sem kebelezték be részeit, csupán egyes köz­ségek (Majs, Dályok) lakói vették művelés alá a lakatlan pusztának határukhoz közel eső részeit. 40 Az az állítás pedig, amelyet Gyalókay, végső következtetésként, Majs 1772. évi tér­képére utalással, megkockáztat, hogy ti. a falu települési helye ugyanezen évben már Dályok határában esett, elképzelését végkép­pen felborítja, mivel Dályok határa nem ért Földvárnak a Gyalókaytól kimutatni kívánt térségéig. A vitába egy egyszerű bólyi ember, Hum­mel Gyula szólt bele s adott ahhoz, pontosan ugyan meg nem fogalmazott, de a kérdést új irányba vivő gondolatot. 41 Pontokba foglalt érveléssel igyekezett ki­mutatni, hogy Földvárt nem a domb alján kell keresni, Brodarics nyilván nem is ott, hanem bizonyosan még a kölkedi táborhely­től délre tekintve (?); eléggé távol, látta maga előtt. Szerinte a falu nem lehetett máshol, mint Udvar felett, a tőle feltételezett Dályok­Lajmér közötti útnak a Borzával keresztező­dése táján, ,,a Borza patak és az úgy nevezett Szilfa lénia környékén." Amint Hummel írja, az itt mutatkozó nagy üres térség is sejtteti, hogy itt a középkorban falu volt. Ezen a környéken ugyan nem tudunk fa­luhelyet felfedezni, a kérdés lényege tekin­tetében azonban, hogy ti. a Földvár nevű falu nem a Gergely—Halmay—Gyalókaytól állított helyen, azaz a síkság nyugati szélén, hanem ellenkező oldalán állott, Hummelnek igazat kell adnunk. 42 Az itt szóban lévő szempontból pedig fi­gyelmünket nem kerülheti el az ún. Újistálló gazdasági telep térsége. Közismert tény, — amire még visszaté­rünk, — hogy Űjistálló 'major udvarán még a múlt század végén, de újabban is ásott siló­gödrök létesítésekor nagy mennyiségű emberi csont került elő, amelyét a közeli temetőbe hordtak. A közhiedeleim e csontokról azt tar­totta, hogy azok a mohácsi csata halottainak maradványai. Nem lehetetlen, hogy ilyenek is voltak közöttük. Különböző alkalmakikor végzett terepjá­rásaink alkalmával úgy gyanítottuk, hogy a gödrök oldalában, kis mélységben ma is lát­ható emberi csontok egy középkori temető sírmar ad ványai. A gazdasági épületektől közvetlenül délre, a felszínen, községi tele­pülésre utaló edénytöredéfeek láthatóik. 38 I. m. 360L o. 39 Halmayt, aki nem volt céhibeli történész, de lelkes kutatója a mohácsi csata kérdéseinek, rész­ben helytálló, de alapjában méltatlanul lebecsülő bírálatban részesítette Iványi Béla s egyidejűleg Gyalókay Jenő is. (Hadt. К. 19216. évf.) 40 Orsz. Levéltár U. et. С. 94/215. 68. 41 ,,Dunántúl" с. pécsi napilap. 192i8. VII. 23-i sz. 42 Gyalókay rövidesen foglalkozik Hummel ér­velésével (Hadt. K. 19216. 2№d—60O. o.), azokat rendre cáfolgatja, s megállapítja, hogy Hummel döntő bi­zonyítékot nem tud felhozni állításainak igazolására.

Next

/
Thumbnails
Contents