Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

A MOHÁCSI CSATAHELY KUTATÁSA 205 süllyedt szintű, helyenikint, így a Malomárok medrének közepe tájától délre, vizenyős, (1. a 45. és 47. sz. Kneidinger-féle térképlapon a „Presztika" szóval megjelölt s ettől délre eső térségeket), majd csaknem észrevehetetlenül emelkedik. A leírt térségnek keleti szélén, a Duna mellett, belsejével ima is középkori helyén áll Mohács városa. Tőle északra a Csele patak balpartján, torkolatától kb. 1 km távolságban állott hajdan Csele falú. A csata idején bizonyára elpusztult, de újjáéledt s a hódoltság végéig tudunk létezésiéről. Templomának romhelyét az Első Katonai Felmérés térképe még feltünteti. Az északi domb vonulaton belől találjuk Lánycsók községet, amelynek északi végén, a rác templom táján állott a csata idején virágzó, középkori, azonosnevű elődje. Lánycsók közvetlen közelében, tőle délnyugatra, a mai Bácsfa puszta neve őrizte meg a csata török kútfőinek egyikében is említett Bácsfalú emlékét. A Kneidinger-Atlasz említett térképei, Nagynyárádtól északra feltüntetik az elpusztult Körtvélyes falu puszta határterületét. Ettől délkeletre terült el a csata idején végleg feldúlt Lajmér falu. Nevét pusztanév tartotta fenn; hajdani helyéhez közel, délnyugatra jó kilométernyi távolságban, néhány gazdasági épület all. A mai Nagynyárád községtől északra, tőle mintegy 2 km távolságban feküdt a régi Nyárád. Csak feltételezzük, hogy ennek mai keleti határterületén állott Kerekegyháza. A Kneidinger Atlasz Nyaradtól délre tünteti fel az ugyancsak nyom nélkül elpusztult Bágya (Bátyja, Batin, Bácsin) falú puszta határterületét. A terasz periemén, a mai helyén állott Majsa falú, amelynek neve a későbbi telepesek nyelvén Majs-ra (Mais, Maiss) változott. Tőle délre az utóbb említett térképen is jelzett határ, valamint a mai dűlőnév őrizte meg, okleveles adatokon kívül, az ugyancsak nyomtalanul elpusztult Merse (Mersa) falú emlékét. Itt keletre fordulva, bizonytalan múltú területköz után találjuk ma az 1759. évben telepített Udvar (Udvard) községet, illetve határterületét; tőle délkeletre, jugoszláv területen áll a hódoltságot magyar lakóival átvészelt Dályok. A csatasíkság déli részének közepe táján fekszik a már említett Sátorhely, a hajdani Habsburg főhercegi uradalom, ma Sátorhelyi Állami Gazdaság központja. Körülötte falúszerű település. Gazdasági központ minőségében közel 200 éves múltja van. A körülötte elterülő Sátorhely puszta — korábban Földvár praedium — területével együtt közigazgatásilag Nagynyárádhoz tartozik. Sátorhely = Földvár puszta keleti szélének közepe táján, a Törökdomb közvetlen szomszédságában, a közút nyugati oldalán találjuk Üjistállót. Kicsiny gazdasági telep, az Állami Gazdaság tartozéka. A múlt század végén létesült. Mohácstól délre, a Béda—Duna nyugatra ívelődő könyöke mentén ma is áll Kölkecl, a környékén, Mohácson kívül, az egyetlen község, amelynek életében, lakossága egyreszenek megmaradása mellett, a folytonosságot a középkortól kezdve követhetjük, bár a csata idején s a hódoltság alatt ez a falú is többször elpusztulhatott.

24 A mai Lajmér telephez, Üjistállóhoz hasonló gazdasági mikro település az utóbbitól északra, a sátorhely—nagynyárádi közút találkozásánál, Feketekapú (— nevének eredete ma is megfejtésre vár —), a Sátorhely puszta déli csücskében, a Borza partján Borza major. A térség alsó részén más településiojtra nem találunk; északi részét is csak itt-ott, egymástól nagy messzeségben tarkítja néhány, tájékozódásunkhoz érdektelen, kisebb majorság, tanyaépület. A csatát megelőző események. A magyar tábor A leírt területen zajlott le, 1526. augusztus 29-én, a mohácsi ütközet. Közvetlen előzményeinek eseményeiből emeljük ki a legjelentősebb mozzanatoikat. II. Lajos király 1526. július 20-án indul el Budáról, 3000 katonájával, főúri, főpapi kíséretével, Mohács felé. A sereg kínos lassúsággal menetel, gyakran megállapodik. Idegtépő hangulattal várja, a szerteküldött vészhír, királyi parancsok és sürgető kérelmek nyomán remélhető hazai csapatok és külföldi segélyhadak érkezését. Augusztus 17-én érkeznek Bátára, amikor az elesett Péterváradtól, Újlaktól közeledő 2i Follajtár Ernő adatai szerint (Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs. 1942,.) Baranyában, a hódoltság alatt, 2188 község pusztult el véglegesen s több mint ennyi éledt újjá, még a hódoltság alatt, vagy későbbi betelepítés következtében. Az 1554. évi török adózási lajstromok mint létező községeket említik meg Lánycsókot 27, Bácsíalut 16, Nyárádot 30, Majsát 4,2, Körtvélest 6, Földvárt 11, Kölkedet 26, Mohácsot 239 színmagyar adózóval. (Káldy—Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. ШЛО.) — Merse, Gét a csata idején elpusztulhatott.