Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez

ADATOK PÉCS ÉS BARANYA TÖRTÉNETÉHEZ 19Í György barát már 1543. május elején értesítette Ferdinándot, hogy a szultán a magyar terület kikerekítésére készül, s Pécset, Esztergomot és Fehérvárt akarja megvívni." Ez hamarosan meg is történt, s Pécs július 20^án 143 évre török kézre került. Schreiber régi összeköttetései folytán hamarosan elhelyezkedett, mégpedig a harmincadigazgatóságnál. Ez érthető, mert tőzsér, jó üzletember volt, tehát jártas ebben a szakmában.

10 A harmincadiigíazgatás a legfontosabb királyi jövedelem igazgatását intézte. A harmincad eredetileg vásárpénz volt, s a XIV. század folyamán alakult át külkereskedelmi vámmá, amelyet az ország határán és a kereskedelmi útvonalak mentén fekvő városokban felállított íharmincadhivatalok szedtek. A török hódítás következtében a legnagyobb részük megszűnt, s a megmaradt királyi Magyarországon Ferdinánd teremtett rendet, ezen a téren is megvetvén a szilárd államhatalom alapjait. Lassanként állami igazgatásba vette át az elzálogosított vagy lekötött harmincadhivatalokat és külön harmincadigazgatóságot állított fel. 1545-ben a 11 északnyugati harmincadhivatal élére Sibrik Gergely királyi tanácsost állította; a jövedelem beszedésével és kezelésével két pénztárnokot bízott meg, Szerémi Sebestyént és Fabrici Tamást, melléjük pedig két ellenőrt (contrascriba) rendelt, akiknek egyike Schreiber Farkas volt évi 200 forint fizetéssel. Sibrdket Ferdinánd már 1546-ban felmentette szolgálata alól, s helyét az első Das Archiv der vorübergehend eine landbekannte Rolle spielenden und uni die Mitte des 18. Jahrhunderts ausgestorbenen Familie Tóti-Leingyel, im Komitat Somogy, ging infolge sich reihender Zufälle an die weibliche Linie verloren oder ist irgendwo verborgen, aber glücklicherweise blieb ein sorgfältig geschriebener Eleinchus desselben aus 9 Acsddy i. m. i. h, 514, 10 A következőkre vonatkozólag lásd Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III.) Budapest, 194.9. 204. skv. 11. pénztárnok, Szerémi foglalta el, Francisci pedig melléje ellenőrnek neveztetett ki. Ezután csak annyit tudunk, hogy Ferdinánd 1549-ben megszüntette az igazgatóságot, és a harmincadhivatalokat a kamara alá rendelte, harmincadfelügyelő pedig Francisci lett. Hogy Schreiberrel mi lett, nem tudjuk, de kétségtelenül kapott valahol megfelelő alkalmazást, mert használható, ügyes munkaerő volt. Ezt mutatja a róla ismert legutolsó adatunk is. Amikor III. Gyula pápa vizsgálatot rendelt el Fráter György meggyilkolása tárgyiban, 87 kérdőpontra hallgatták ki a tanúkat, s köztük szerepelt az is, való-e, hogy 1541ben ő juttatta Budát Szulejmán kezére. A tanúk közt volt Schreiber is, akit 1553. március 15-én hallgattak ki Grácban. Sajnos, az életkorát nem jegyezték fel, mint a tanúknál szokták, de már elég idős lehetett, hiszen 1526-ban a bírói székben láttuk, tehát 70 körül járhatott. Vallomásának az a része különösen érdekes, amely szerint ő a fenti kérdésről bizalm a s a n (privatim) beszélgetett Martinuzzival; fontos volna tudnunk, hogy ez mikoir és milyen körülmények között történt. Érdekes az is, hogy tíz évvel Pécs elvesztése után is még mindig pécsinek mondották: „Examinatus nobilis et egregius vir dominus Wolfgangus Schreiber laicus Quinqueecclesiensis civitatis".

u Talán később előkerülő adatok fényt derítenek még a Mohács utáni első pécsi bíró utolsó éveire. dem Jahre 1839 erhalten, in dessen Literalia extranea betitelten Teile der Auszug einer aus 1348 stammenden und auf das Komitat Baranya bezüglichen Urkunde zu leisen ist. Wir verfügen aus der Zeit bis zum Ausgange des 117. Jahrhunderts unseres fast anderthalb Jahrhunderte unter türkischer Herrschaft Sichmachtenden Komitats über nur so spärliche Andenken, dass wir auch den kleinstem Betrag beachten müssen. Aus diesem Grund veröffentlichen wir diesen Auszug und versuchen esine nähere Erklärung. Die Urkunde beinhaltete einem Tauschvertrag, 11 Magyar Történelmi Tár I, 185'5, 247. ANGABEN ZUR GESCHICHTE DER STADT PECS UND DES KOMITATES BARANYA JÓZSEF HOLUB I. Munkád