Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

†Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből

Hé GÄLLOS FERENC redékes adatok, mint pl. kovácsról egy kölcsönügylettel kapcsolatban, posztóványolóról stb. Ugyanilyen hézagosak a szomszéd mezővárosok iparosságáról reánkmaradt emlékek is. Pécsett városibb jellegről beszél a szűcsiről, ötvösről, kardcsiszárról, festőről 1371— 1398 között felmerülő néhány adat. Somogyváron 1378-ban szűcs, nyereggyártó és két kereskedő, Segjösdön 1394-ben egy szűcs élt.

109 1400-ban Dávodon 5 szabó, 4 kereskedő, 1 szűcs, 1 mészáros lakott, azonkívül a Csapó, Szekeres, Gombos családnevekkel jelzett iparágak művelői.

110 Szászváros 1397ben mészárosról, Csiszár, Pecsenyés — pecsenyesütő — családnévről ad hírt egy hatalmaskodási vizsgálat."^ dél^baranyai Cse>mény mezővárosban 1 szabó, 1 szűcs, 1 kovács, KáíCsfaluban 1 szabó, 2 kovács és egy Tegzes nevű ember is akadt 1401-ben.

112 Falun szintén éltek tehát iparosok, többségük azonban már a piacos helyekre, mezővárosokba gyűlt. A pécsváradi piac távoleső szeniszédaival együtt többször is felmerül azokban az országbírói stb. végzésekben, melyek piaci kikiáltással idéztették a perlekedőket, vádlottakat. 1384-ben Simontornyai István volt vajdát Pécsvárad, Pécs mezőváros és Gyula falu piacán, 1392-ben Bátmonostori Töttős Lászlót Pécsvárad, Siklós mezőváros és Nádasd falu piacán, 1408-ban Órévi Demetert maga Zsigmond király Mohács, Babarc és Pécsvárad piacán idéztette kikiáltás útján.

113 Pécs és a tőle 18 km-re fekvő Pécsvárad mezővárosa és piaca körül a XIV. században s később is csak mintegy 20—25 km sugarú körben tünedeztek fel a legközelebbi piacos faluk és később kialakult mezővárosok. Pécsváradtól északnak a távolságot megkettőző varasdi hágón túl a budai úton (Mecsek-) Nádasd 1465-ben, a völgységi Széplak 1498-ban merül fel mezővárosként, de Nádasd már piacos falu 1392-ben is. Északkelet—kelet felé Szekcsőt 1425-ben, alatta Cselét 1475-ben, Mohácsot 1408-ban, a kisebbik apátsági birtokcsoport központját, Babarcot 1408—1474 között említik ugyanígy. Majs, Babarc közelében, piacos falu volt a XIV. században. A nyomjai útkeresztezés és vám közelében Gyula falu piacát 1384-ben, Kéméndét már — mint írtuk — 1285-ben ismerték. Délnyu110 Zsigmondkori okit. II/l, 48. 1. 111 Zichy okmt. V. 39., 401. 1. 112 Zsigmondkon okit. II, 139. 1. Csemény a mai Laskafalu-Ceminac helyén feküdt. 113 Zichy okmt. IV, 278^279., 493-^494., V, (5155— 561. 1. gat felé nagy távolságban nem volt szomszédos piac. Errefelé Pécs, majd nyugatnak az 1413-ban piacos helyként, Í450-ben mezővárosként emlegetett Maré zárja be a kört.

114 Nagyon érdekes, hogy a középkori Baranya dráváninneni mezővárosainak feltűnő többsége a révhelyek és általában a Duna— Dráva szöglet közelében csoportosult. Erről a vidékről, tágabb szülőhazájáról írta Janus Pannonius 1467 előtt mestere, Guaríno dicséretében: Engem is hozzád hoza egy kegyes isteni [végzés Zsenge koromban azon tájáról Pannóniának, Hol a Dunába nevét s a vizét elveszteni [készül És szelíden szeli át a kövér szántókat a [Dráva.

115 Kelet-Baranya e sarkában tűnik fel a XIV —

XV. században Szekcső, Csele, Mohács, Babarc, Baranyavár (1380), Bodolya (1481), Karancs (1468), Laskó (1455), Alsó- és Felsőlippó (1465), Dánóc (1351), Csemény, Beremend (1463), Nagyfalu (1492), Bajcs (1462) és Siklós mezővárosa sűrűn egymás közelében. Sok mezőváros született a Dráván túl is, mint Nekcse, Padgorács, Szeglak, Szombathely, Valpó, Váralja, Verőfény stb., hogy csak Janus szülőhelye körül maradjunk, a szőlők és a kövér szántók vidékén. De nem is igen mehetnénk tovább, mert mintegy a Pécs—Siklós vonaltól átmenet nélkül szűnik meg a mezővárosi fejlődésnek e gazdag; területe. Baranya dráváninmeni részéneik nyugati térfelén alig akad mezőváros a falvak sokaságában, de a piacos hely is kevés, noha itt még mindig a középkori Magyarország egyik legsűrűbb lakosságú vidékén járunk. Az okok igen szerteágazóak. Elemzésük azonban annál inkább szükséges, mert a mezővárosi fejlődésről szerzett ismereteink még általános jellegűek. Kimélyítésük egyik útja a fejlődés tájanként elvégzendő feltárása. A piacos falvakba, főként pedig a mezővárosokba mind többen és többen költöztek be, vagyonosodó parasztok, iparosok, világi 114 Csánki i. m. II, 400. s. kk. 11.; Zichy okmt VI, 0011. s. kk. 1.; Maréra Csánki i. m. III, 409. 1. További piacos falvak: Boly, Marótfalva, Wefc — Dánóc körül — stb. Zichy okmt. VIII, 490. s kk. 1. Felsorolásuínk mem teljes. Folytatását lásd alább. 115 Irodalomtörténet. 1950. 1. sz. №. 1. Hegedűs István fordítása. Csezmicei János -— Janus Pannonius—• a Dráva torkolata közelében született. (Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 19i3ll. 1. 1.)