Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

†Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből

VÁZLATOK PECSVÁRAD TÖRTÉNETÉBŐL 175 ami 60 rakás gabonából, 16 hordó boirból, egy fél kepe kenderből állott. A kárt hordókkal stb. együtt 100 arany forintra becsülték.

75 A gabona, szlőlő, kendertermelésen kívül paraszti gyümölcsösökről is olvasunk, mint pl. Bezedeken, ahol 1354-ben a gyümölcsfákat vágták ki a támadók.

76 Feltűnnek Pécsvárad mellett vízmenti kerti gazdálkodásra utaló nyomok is. Gyakori eset, hogy a szomszéd földesúr elnéptelenedett területein erdőt irtanak, földeket törnek fel, szőlőt ültetnek a közeli falvak parasztjai, amiből azután úri magánháborúskodás keletkezett. Hatalmasan kibontakozott tehát a parasztság alkotóereje, ahol csak teret találhatott. Közben zonban egyre pusztította a termelőerőket a feudális anarchia terjedése, a földesúri kizsákmányolás erősödése. Szóltunk már Mitán elnéptelenedéséről. 1335-ben a zebegényi apát Kerekegyházát,

77 1345-ben a foátai apát Bénye falut ugyancsak benépesítés céljából adta béírbe.

78 Ez volt az ok Bátatő, a pécsváradi apátság értékes szőlőtermő és halászóheiyének bérbeadásánál is 1345-ben. A szomszédos szekcsői jobbágyok Bátatő elnéptelenedő földjeit, kaszálóit akkoriban éveken át használták.

79 1391-ből a sokat fosztogatott, virágzó Lajmér elpusztításáról olvasunk.

80 Ezt azonban újra felépítették a parasztok. Nem úgy a szintén sokat pusztított Kairakót, Véménd és Felked között. Ezt 1430-ban néptelennek találták, s többé nem építették föl. Jellemző, hogy a karakói határt magába fogadó akkori Véménden is 40 lakott telekből 5 üresen állt, 12 telkein pedig újonnan beköltözött parasztok éltek, tehát a lakott telkeknek majdnem a fele üresedett meg a XV. század elejére.

81 Mindazonáltal a paraszti munka termelékenysége tovább emelkedett, és az árutermelés kiszélesedett. Ezt a vásárokra járó parasztok adatai szemléltetik. Sok adat szól Bátmonostor, Bátatő táján a baranyaiaktól látogatott bodrogi, dunamenti vásárokról.

82 13714эеп, majd 1373-ban a vásárról hazaigyekvő karakói parasztokat fosztották ki a cikádori apát emberei, iroihát, pénzt, ökröket ragadtak el tőlük.

83 1382-ben a pécsváradi konvent hiteleshelye egy közelben lejátszó75 Uo. V, 166—467. 1. 76 Uo. II, 555-^556. 1. 77 Uo. I, 469—470. 1. 78 Uo. Hl. 1., 174—175. 1. 79 Uo. Ш1. 1., II, 169—170., 299—1260. 1. 80 Uo. IV. 4l5!2—4513'., 472—474 1. 81 Uo. VIII, 426—428. 1. 82 L. Székely Györgynek a 60. jegyzetben idézett tanulmányát, i. h. 117—118. 1. 83 Zichy okmt. III 417—418., 4®ö—4®8. 1. dott hasonló esettel foglalkozott.

84 1397-ben a pécsváradi apát egy kökényesi jobbágyától útközben 24 márka készpénzt és ingókat raboltak el.

85 A példákat még; szaporíthatnók. A szőlők után most -már szántók és rétek paraszti tulajdonpogszeirű birtoklása is mind gyakoribb jelenség, ami az árutermelésnek a bor mellett a szántóföldi terményekre és a rétgazdálkodásra való kiterjesztésével volt kapcsolatban. Pécsváradon az egykori Olasz utca mentén, a dombháton a Várkonyvize felé olyan szántókról ad hírt egy 1349. évi oklevél, melyeket egy pécsváradi parasztpolgár vásárolt össze.

86 Ezektől nem messze, a Vallis Molendinorum (Malmok völgye) dűlőben 1353-ban Tamásfia Pető földje sövénnyel volt kerítve a patak közelében.

87 1357-ben Lőrinc szabó ,, föld je" tűnik fel Pécsváradon, egy eladottt telek mellett. Ugyanekkor olvasunk azokról a szántóilletőségekről, melyek továbbra is az osztó földközösségbe tartoztak.

88 A mai ún. Hármashalom ikörül 1349ben, a Malmok völgyében 1352-ben merülnek fel rétek adásvételéről szóló jogügyletek parasztok között.

89 A dombháti szántók szőlőkkel elegyesen tűnnek fel Pécsvárad határában, ami annak a következménye, hogy — mint megvilágítottuk — a szőlőoptimum a középső tereplépcsőn a szántóföldi művelés területével esett egybe s ma is egybevág. A szőlők közé ékelt nyúlványokon indulhatott meg ekkoriban a paraszti szántók helyhezkötődése, paraszti birtoklásának tulajdonjogszeírűvé fejlődése. Perekedmál közeli szőlőhegyén szemléltető példát is találunk. E helyen 1372-ben épp egy ilyen közbeékelt földet adott el az apátság egyik nagyperekedi jobbágya a Gyulaiak egy ellendi jobbágyának. Az eladó „saját földjét" három oldalról más perekedi jobbágyok szőlei vették körül, s az nemrég az osztó földközösségbe tartozott még. A földet örököseire átszállóan „jure perpetuo et irre' uocabiliter possidendam tenendam pariter et habendum" vette meg; a vevő a „salvo tarnen jure alieno" fenntartással, ami azt jelentette, hogy a jobbágyi „ius" és „possessio" bizonyos földesúri terhekkel szállt át.

90 De továbbra is leggyakoribb volt a szőlők pénzért való adásvétele jobbágyok, mezővárosi polgárok között, főként Pécsvárad, Pok84 Székely i. m. i. h. 119. 1. 85 Zichy okmt. XII, 57. 1. 86 Anjoukon okmt. V, 267—268. 1. 87 Uo. VI, 41—42. 1. 88 Uo. VII, 562-^563. 1. 89 Uo. V, Ж0—Ш1., 540—*54ll. 1. 90 Zichy okmt, III, 444. 1.