Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)
Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában
82 FÜLEP FERENC készült öntött padlót találtunk. Ettől délre, a pincét délről lezáró 7. számú fal (3. ábra) déli oldalán, újkori téglákból (21x21 cm) rakott padló és több falcsonk került elő, melyeknek rendeltetését az ásatási terület kis terjedelme miatt tisztázni nem lehetett. 18 (3. ábra és XXV. t. 1.). Az előcsarnokot К—Ny-i irányban metsző 3. számú fal északi oldalán megtaláltuk azt a sírt, amelyre már Szőnyi is ráakadt 1922-ben (1. ábra), s mely Szőnyi megfigyelése szerint 19 44 cm-rel feküdt mélyebben, mint a mészből készült római padló. Az előcsarnoknak ebben a részében a rétegek meglehetősen megbolygatott állapotban feküdtek. Közvetlenül a fal mellett, 125 cm mélységben, vastag, szabálytalan padlófoltot találtunk, amely ugyan a falhoz csatlakozott, mégsem tekinthető eredeti első padlónak, mivel a padló és a fal közöt itt megtalálhatók a fal eredeti, fehér vakolásának lesimított nyomai. Ezzel egy magasságban, kissé dél felé, nagyjában vízszintes rétegek feküdtek, melyeket vékony égési rétegek és falfestmény töredékek csíkoztak. A falfestmény darabok bizonyára a nartex falának magasabban fekvő részeiről hullottak le. 140, illetve 150 cm mélyen újabb égési réteg vonult. A mai felszíntől mérve 230 cm mélységben feküdt a nartex belsejében már 1922-ben megtalált kősír teteje. A kősír fedőlapjai közül a K-ről számított három első követ már korábban megmozgatták. A negyedik kőlapot, valamint a sír nyugati végét befedő vastag római téglát bolygatatlanul találtuk. A fedőlapok alatt lévő sír 35 cm mély volt; oldalait kőből és téglából építették. Északi oldalán a köveket és a téglákat mészszel kötötték össze, a déli falában pedig sárgás habarccsal. A sírt a bolygatatlan anyatalajra építették, aljára vékony homokréteget szórtak. Abból a tényből, hogy két oldalának kötőanyaga nem egyezett meg, a sír átépítésére következtethetünk. A sír alakja a két végén elkeskenyedett (3. ábra és XXV. t. 2.). Belső méretei: nyugati végén 40, közepén 51, keleti végén 22 cm széles; belső hoszszúsága 190, a külső 220 cm. A sír déli oldalához néhány habarcsba kötött követ építettek. Gosztonyi — Szőnyire, Alföldi Andrásra 18 Az említett téglapadló azonos lehet azzal a padlóval, melyet Szőnyi 1922-ben megtalált a mi ásatási területünktől kissé délre, s melyről azt állapította meg, hogy az pontosan hozzá volt illesztve a mai püspöki palota falához. Vö. Szőnyi O.: Jahrbuch... 183. 19 Szőnyi O.: Jahrbuch... 181. és Nagy Lajosra hivatkozva — Karoling-korabelinek mondja a sírt. 20 Megállapítottuk azonban, hogy a Szőnyi 21 és Gosztonyi 22 által ismételten közölt síralaprajz nem felel meg a sír tényleges alakjának. Amint az általunk közölt alaprajzból kitűnik (3. ábra), a sír egyáltalán nem olyan szabályos, mint azt Szőnyi és Gosztonyi feltüntették, hanem egy kőből és téglából eléggé szabálytalanul megépített későrómai sírnak felel meg, amilyent a pécsi későrómai temetőben nagy számban találhatunk. 23 A cella trichora megépítésével való egyidejűségét bizonyítja az a körülmény, hogy Szőnyi 24 az eredeti római padló alatt találta meg ezt a sírt. Természetesen feltéte9. kép. A Kinizsy címeres gyűrű fényképe lezhető az, hogy a Karoling-időkben, de talán még később is, a sírt újból felhasználták temetkezésre, mivel feljebb már megállapítottuk a sír átépítését és újbóli felhasználását. A sírban összedobálva törött emberi és állati csontok feküdtek; néhány csonton bronz és vasrozsda nyomait lehetett megállapítani. A sírt már Szőnyi is úgy találta, hogy „tele volt több emberi csontváz erősen korhadt maradványaival, összevissza hánytan". 25 A sírban talált leletek tüzetesebb átvizsgálása alkalmával fejes bronzgyűrű került elő (9—10. ábra), amelyen Kinizsy Pálnak, I. Mátyás ki20 Gosztonyi Gy:: A pécsi Szt. Péter székesegyház eredete. 97. — Gosztonyi Gy.: A pécsi őskeresztény temető I. 16 és másutt. 21 Jahrbuch... 1. sz. melléklet. 22 Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 23 Az 1958. évben Pécs belvárosában, a Megyei Könyvtár udvarán feltárt későrómai festett és Krisztus-monogrammal díszített kettős sír közvetlen közelében is találtunk hasonló felépítésű és alakú sírokat. A temetőnek ez a része összefügg a cella trichora környékén feltárt későrómai temetővel. Az 1958. évi ásatás eredményeinek feldolgozása folyamatban van. 24 Szőnyi O.: Jahrbuch... 181. 25 Uo.
