Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

78 FÜLEP FERENC Az 1955. évi ásatás

7 során feltárásra került a cella trichora keleti apszisának környéke, a cella trichorához délről csatlakozó előcsarnok

8 (nartex), valamint az ettől délre fekvő kisebb terület. Az ásatási terület hosszúsága (É—D-i irányban) kb. 6,5 m, szélessége (K— Ny-i irányban) mintegy 4,5 m volt (3. ábra). A keleti apszis külső ívének kibontása alkalmával az apszis déli oldalán támpillért találtunk. (Az északi apszis külső oldalán 1922ben négy támpillér került elő.) A most megtalált támpillér magassága 62 cm volt. Ehhez a pillérhez egy mélyebb alapozású fal csatlakozik, mely nagyjából kelet felé, a székesegyház irányába húzódik (3. ábra 1. fal és XXIII. t. 1.). Rendeltetését és építési idejét nem ismerjük. A kutatóárokban megkap7 Az ásatásban résztvettek: Radnóti Aladár 1955. VI. 14—17., Fülep Ferenc VI. 15—24. és VIII. 24—26.; Lakatos Pál VI. 22—24. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában 308. P. IV. és 309. P. szám alatt megtalálható az 1955. VI. 14—24. között készített, Radnóti A. és Fülep F. által aláírt ásatási napló, a Fülep F. által 1955. VIII. 24—26. között készített kiegészítés az ásatási naplóhoz, továbbá a Fülep F. által készített, 1956. I. 10-én kelt összefoglaló ásatási jelentés. — Az ásatásról rövid jelentés: B. Bonis Ê.— Sz. Burger A.: Leletmentő ásatások az 1955. évben, Arch. Ért. 84(1957)86. Az ásatási napló tanúsága szerint 1955. VI. 14én Radnóti A. a már korábban megkezdett szigetelési munkálatok kapcsán feltárt területen az ásatás vezetését átvette. Ekkor már ki volt ásva a keleti apszis külső íve a déli részén lévő támpillérrel együtt. — 1955. VI. 15-től Radnóti A. és Fülep F. közösen feltárták a cella trichora nartexének északi felét, a nartex északi zárófalán a bejárat keleti sarkát; megtalálták a nartex keleti falának külső oldalán lévő északi támpillért, a 3. falat és az 1. számú sírt; feltárták a 3. faltól délre a nartex keleti falának külső oldalán lévő másik támpillért, megtalálták a boltozott pince bejáratát és a 4. pillért. — Az ásatási rajzok közül a 4. ábra rajzát Radnóti A. készítette és közreműködött a 3. ábrán közölt alaprajz készítésében. A további objektumok (a nartex déli zárófala a hozzácsatlakozó pillérrel, a pince és a 2. sír) feltárása, a pincében és a nartexben végzett kutatások, az ásatás anyagának meghatározása, a kápolna belsejében végzett kutatások és az ebből adódó kronológiai és történeti következtetések levonása Fülep F. munkája. 8 A cella trichora belsejében 1922 után modern betonpadlót építettek, közepét a zavartalan bejárás biztosítása céljából lemélyítették, modern betonszegéllyel látták el, a falakat kiegészítették, és Ny-i oldalán bejáratot létesítettek. így tehát a cella trichora belsejében való újabb ásatás, ha nem is teljesen lehetetlen, de mindenesetre nagy nehézségekbe ütközik. tuk az apszis külső ívét és a nartex keleti falának kiindulási szakaszát. A keleti falhoz egy meglehetősen egyenetlenül rakott, keletnyugati irányú, középkori fal csatlakozik (3. ábra 2. fal), melynek alapozása magasabban fekszik, mint a nartex falának alapja, teteje pedig rá van építve a római fal tetejére és csatlakozik a 3. ábrán 3. számmal jelölt ugyancsak középkori falhoz. A 2. és 3. számú fal közötti gödörben, a középkori fal alatt, a nartex keleti zárófalának külső oldalán újabb támpillér került elő (3. ábra), bizonyítva azt, hogy a támpillérek nemcsak az apszisok, hanem az előcsarnok külső oldalán is megtalálhatók.

9 Szőnyi megállapítása szerint

10 az északi apszis külső oldalán, a pillérek magasságában, kiugró lábazat vonult végig. Ezt azonban sem a keleti apszis déli részén megtalált pillér környékén, sem pedig a nartex keleti zárófalának külső oldalán nem találtuk meg, sőt a keleti apszis általunk feltárt falának alapozása lefelé elkeskenyedik (XXIII. t. 2.). A cella trichora előcsarnoka belső részének feltárása után először is azt állapítottuk meg, hogy 1922-ben a nartex déli zárófalát helytelenül határozták meg (1. ábra), és a nartex kiterjedése nagyobb volt, mint azt Szőnyi és az őt követő feldolgozások közlik.

11 Amit Szőnyi és Möller 1922-ben a nartex déli zárófalának vélt, az 95 cm széles, északi oldalán meglehetősen durván kidolgozott, lefelé kissé elkeskenyedő középkori fal (3. ábra 3. számú fal), amely kelet-nyugati irányban végighúzódik a cella trichora előcsarnokán és azt két részre osztja (ХХЩ. t. 3.). Északi oldala közvetlenül csatlakozik a nartexben lévő sír (1. sír) déli oldalához, s így azt a látszatot kelthette Szőnyiben —-, aki bizonyára nem ásott le a fal alapozásáig —, hogy az volt a nartex déli zárófala. A nartex keleti zárófalának megvizsgálása azonnal fényt derített arra, hogy az említett 3. számú fal nem egyidőben épült a cella trichorával: a nartex keleti falát ugyanis csaknem alapjáig levágták, amikor a kelet-nyugati irányú 3. számú falat építették (3. ábra). Ha Szőnyi leásott volna a középkori fal alapozásáig, megtalálhatta volna alatta a levágott római 9 Ügy hisszük, az előcsarnok külső oldalán megtalált támpillérek eldöntik azt a kérdést, hagy az előcsarnok boltozattal volt befedve. Vö. Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 16. 10 Szőnyi O.: Jahrbuch ... 177. 11 Uo. 1. sz. melléklet. — Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 13. 5. ábra.