Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

UJABB ÁSATÁSOK A PÉCSI CELLA TRICHORÁBAN FÜLEP FERENC 1955 júniusában a pécsi székesegyház és püspöki palota között 1922-ben megtalált három apszisos temetői kápolna (cella trichora) vízmentesítési és szigetelési munkái alkalmával lehetőség nyílt arra, hogy a cella trichorában újabb ásatásokkal tisztázhassunk olyan problémákat, amelyek 1922 óta fennállottak és amelyek megoldása újabb lépéssel viszi előre ennek az objektumnak a megismerését, továbbá a cella trichora kapcsán felmerült történeti kérdések megoldását. Az 1922-ben feltárt cella trichorával a szakirodalom többször foglalkozott.

1 Sajnála1 Szőnyi O.: Ásatások a pécsi székesegyház környékén, Az Orsz. Magyar Régészeti Társulat Évkönyve (Jahrbuch der Ung. Arch. Gesellschaft) 2 (1923—26) 172—195. (A továbbiakban Szőnyi О.: Jahrbuch) — Szőnyi О.: cikkei a Dunántúl (pécsi napilap) számaiban: 1922. július 11, július 20, augusztus 18 és november 19. — Szőnyi O.: Pécs. Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben. 2. kiad. 72—73. — Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető. (Pécs műemléki sor.) 14—16. (A továbbiakban.: Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I.) — Va.: A pécsi Szt. Péter székesegyház eredete, Pécs 1939, 97. — Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető, Katolikus Szemle, 1941. 41 skk. — Török Gy.: Pécsi útmutató, 1943. 34. — Gosztonyi Gy.: A pécsi Pompei, Sorsunk 1941. 1—2. sz. 8. — Nagy L.: Pannónia Sacra. Szt. István Emlékkönyv I, Bp. 1938, 32—34, 118, 134. — Alföldi A.: A kereszténység nyomai Pannóniában a népvándorlás korában. Szt. István Emlékkönyv I. 156 skk. — Nagy T.: A pannóniai ókeresztény egyházközségi bazilikák, Szépművészet 1941. 147 sk. — Nagy T.: Zum Problem der Kontinuität in Pannonién. Das Bildwerk, Bp. 1942. 5. — Nagy T.: Die Geschichte des Christentums in Pannonién bis zu dem Zusammenbruch des römischen Grenzschutzes. Diss. Pann. Ser. II. 12. Bp. 1939. 213 sk. — Bercsényi D.—Pogány F.: Pécs. Városképek — Műemlék sor. Bp. 1956. 14 skk. — Dercsényi D.: Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése. Századok 81 (1947) 205 sk. — Dercsényi D.: A honfoglalás és az államalapítás korának művészete. A magyarországi művészet története I, Bp. 1956. 12—13. tosnak kell azonban tartanunk azt, hogy a feltárást végző Szőnyi Ottó elég részletes publikációjában

2 az ásatás részletrajzait, metszetrajzait nem közölte, megelégedett egy általános helyszínrajz és néhány kép közlésével, amelyek azonban a részletrajzokat nem pótolhatják. Nem közölte ezeket a Szőnyi Ottó hagyatékát feldolgozó Gosztonyi Gyula sem, aki többször is foglalkozott

3 — a pécsi műemlékek ismertetése során — a cella trichorával. A Szőnyi Ottó ismertetését követően megjelent feldolgozások a cella trichorával elsősorban művészettörténeti szempontból foglalkoztak és a falait borító két kifestési réteg kronológiai kérdései kapcsán igyekeztek fényt deríteni az épület történetére.

4 Az 1955. évi ásatás eredményeinek tárgyalásánál visszatérünk Szőnyi Ottó eredeti ásatási ismertetéseihez

5 (1. ábra); segítségünkre van az is, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség irattárában

6 előkerült az 1922. évi vízmentesítési munkálatokat irányító Möller István műegyetemi tanár vázlatkönyvecskéje, amelyben felvázolta a cella trichorát a kiásás alkalmával (2. ábra). A pécsi káptalani levéltárban lévő s az 1922. évi ásatásra vonatkozó rajzok sem tartalmaznak többet, mint az 1. ábrán közölt rajz. Más, esetleg Szőnyi által készített részletrajzokat megtalálni mindezideig nem sikerült. 2 Szőnyi O.: Jahrbuch... 172 skk. 3 Vö. 2. j. 4 Vö. 2. j. 5 Szőnyi O.: i. m. és Szőnyi O.: Dunántúl számaiban írott cikkei. 6 Orölzágos Műemléki Felügyelőség irattára: Möller István hagyatéka.