Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen

60 bOMBAY JÁNOS tunk, amelyek annak használaton kívül helyezése után kerültek oda. Az A és С földkunyhó között kisebb, háromszögletes gödör helyezkedett el (III. melléklet 1, D). Keskeny oldalai meredeken estek alá. Alja nagyjából egyenes volt. A lengyeli kultúrába tartozó néhány edénytöredék került ki belőle, köztük vörös festésűek is. Közelebbi megítéléséhez nem nyertünk tám-; pontot. Az ásatási terület K-i határvonala a II— IV. ásatási szelvény területén nagykiterjedésű gödörrendszer Ny-i szélén haladt át (III. melléklet 1, Bl, B2, B3). A IV. ásatási szelvény É-i sarkában Ny felől enyhén befelé lejtő oldallal határolt, mély gödör helyezkedett el. D felől lépcsőzetesen mélyült. Mély ovális gödröt találtunk a III. ásatási szelvény D-i sarkában is. A kettő között magasabban fekvő, egyenes löszfelszín volt. Ebbe ásták be a 6. sírt. A gödör D-i oldalához két sekélyebb csatlakozott; löszváll választotta el egymástól; mellettük, D felé, ismét magasabban fekvő, egyenes löszfelszín következett egészen a gödörrendszer széléig. A gödörrendszert annak belseje felé lejtős, a Bl-nél széles, egyebütt keskeny oldal (részű) fogta egybe. A IV. ásatási szelvényben а В l-hez, Ny felől, rendszertelennek látszó kisebb gödrök sora csatlakozott (III. melléklet 1, B4, 2 a—d). A Bl, B2 és B3 rétegösszetétele egységes volt. A humusz alatt végig a sötét, televénye része a dombtető szélénél volt, ahol az eróziós hatások kevésbé érvényesültek, így ez a réteg legalább részben a helyén maradhatott. Alatta végig a laza, hamus, szürke réteg feküdt. A IV. szelvény É-i felén sok patics volt benne. Alatta, a IV. szelvény közepe táján, vékony, barna csík, majd a gödrök mélyebb részében mindenütt tömör, sárga-barnafoltos töltelékföld következett. A IV. szelvény É-i részén még ebben is volt kevés patics, a gödör legmélyebb része fölött pedig vízszintes irányú hamucsík ékelődött bele. A III. szelvény D-i felén levő mély gödörben 10—15 cm vastag, íves hajlású löszcsík feküdt benne. Ez alatt és fölött rendszertelenül elhelyezkedő löszfoltok tarkították. A gödör legmélyebb részét hamuval és lösszel kevert, tömör, iszapos föld töltötte ki (III. melléklet 2 a—cl). A IV. ásatási szelvény É-i falában annyiban volt eltérő a rétegösszetétel, hogy a B4nél, az a—cl metszetben, a mélyebb részeket rendesen kitöltő, tömör, sárga-barnafoltos töltelékföld hiányzott (III. melléklet 2 d—a). Hulladék bőven volt mindenütt, de legtöbb a középső rétegben. A keramikai maradványok kivétel nélkül a lengyeli kultúrára jellemzők. Az előzők szerint az a—cl metszetben három réteget lehetett megkülönböztetni. A rétegek rendszeresen települtek, ami arra mutat, hogy a gödörrendszer e része egyid.őben volt használatban és egyidőben, azonos körülmények között telt meg földdel. Azt nem lehetett megállapítani, hogy a feltárt rész egy vagy két földkunyhóhoz tartozott-e, mivel csak a széle esett bele az ásatási területbe. Avégből, hogy nagysága felől tájékozódjunk, az ásatási terület K-i szélétől 4 m távolságra azzal párhuzamos kutatóárkot vontunk. Ez azt mutatta, hogy K-i irányban még folytatódik. A kutatóárokban újabb sírt találtunk (15. sír). * Volt már szó róla, hogy a Bogdács Ny-i dombjának Ny-i lejtős oldalában a löszös felszínből élesen kiütköző, nagy, sötét, hamus foltok sora látható. Hasonló sorok vannak a Bogdács K-i dombján és a nagykiterjedésű lakótelep egész területén is. A dombtetőkön és az olyan fekvésű helyeken, ahol kisebb a lekopás, nem ütköznek ki élesen, mégis jól szembetűnnek. A területükön minden esetben bőven található, szokásos telephulladék is bizonyítja, hogy alattuk földkunyhók földbeásott része rejlik. A nagy foltok körül egy vagy több kisebb is van. Átmérőjük 1—3 m. Helyükön a földkunyhóhoz tartozó gazdasági épületek állottak. A Bogdács Ny-i és K-i dombja között húzódó völgy mindkét oldalában látható foltok szerint ez a völgy már akkor is megvolt, és a lejtős oldalakban is voltak települési helyek. Ellenkező esetben a foltok, a dombtetőhöz viszonyított nagy szintkülönbségük miatt, okvetlenül megsemmisültek volna. A Bogdács K-i dombjának Ny-i oldalában levő egyik nagy folt Ny-i oldalán 52 m hosszú és 4 m széles ugyanolyan sötét csík látható, mint maga a folt. Átvágása során 3,75 m széles ároknak bizonyult (III. melléklet 1—11). Az átvágásból lelet nem került ki. Rendeltetését ezúttal nem tudtuk megállapítani. Hasonlót a Bogdács Ny-i dombjának Ny-i oldalában levő legészakibb folt mellett is lehet látni.