Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

Й68 SOPRONI OLIVÉR merevedik, amikor *a szorosan záródó keresztmintás karikák ülnek hajlatában, megakasztva hullámzó mozgását. Mégis a már ismertetett lembeíjgi keresztes tálon az ismétlődő keresztek a belső tér mintáját erősítik, a kis körök pedig az amúgy is ötvösmunkára emlékezvele, de nemcsak innen, hanem nyugatról is belekerülhetett; e rokokó motívum a népi művészetbe. Bár geometrikus, stilizált leszármazottja a virágfűzérnek, mégis van benne némi lengő mozgás, és az ívek stilizált apró levélkéi, a virágfüzér emlékei ellensúlyozzák 7. kép. Bachminszky motívumok tető kompozíción drágakövek hatását keltik. A belső -tér vallási szimbólumának, a keresztnek ünnepélyes méltóságát csak ilyen megmerevített perem erősítheti,

132 ahogyan erős ellentéte egy korsó nyakán levő ilyen mintának annak a testén hullámzó virágos inda.

133 Itt kell még megemlékeznünk a füzéres peremről is, amely a középtiszai kerámiában játszik nagy szerepet. A Tiszabogdányban gyűjtött anyagban is sokszor találkozunk megmerevedését. Bár csúcsán a pontozás és a rovátkolás a fémmunkák emlékét idézi fel, összevág a belső tér életfa mintájával és nem rontja le annak mozgásértékét.

134 A zegzug vonal ősi díszitmény. A szláv művészetben, főleg a kerámia díszítésében, nagy szerepet játszott. Tárgyalt kerámiánk is alapjában szláv etnikumú népek művészete, így természetes, hogy itt sem maradhatott el. Még merevebb, mint az ívminta és még szo132 Ornamente, *

as Ornamente

. . Séria V. 9/A. kép; 1. 94. j. . Seria V. 1. kép; 1. 116. j. 134 Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Itsz: 52.11.1; 1. 85. j,