Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

266 SOPRONI OLIVÉR kályos ívek díszítik, lent pedig zegzug vonal, közeikben virágokkal. A pohár oldalát delfti kínai hatású minta fedi. Két-két kifli alak között egy-egy négyes, levélszerű idom van, és két-két ilyen mintát zegzug vonal köt ösz­sze, melyeknek csúcsain sokszirmú virág díszlik. Talpán íveket láthatunk, kívül-belül kis levélkékkel. Ez a motívum Koszak egy korsóján már oválisokká egyszerűsödik: csak az oválisok és az összekötő ékek maradtak meg. 120 Testén olyanféle napraforgók díszle­nek, mint Bachminszky egy szép, lembergi két fülű edényén. 121 Minkét motívum a két mester különböző stílusára mutat. Bachminszky szerkezete könnyedebb, rajza díszesebb, csipkéző és moz­galmas, míg a kései utód rajza merevebb, sze­gényesebb sematizáló: elődjének túláradó in­vencióbősége hiányzik belőle. Bachminszky a nehézkes, széles, bőszájú edény nyakán kö­rülfutó merész ívelésű hullámvonalával és hajladozó leveleivel élénk mozgást kölcsönöz és feloldja formája súlyosságát. Ez a kerek, csipkésszélű virág van, utolsó pécsi edényünkön, a kis füles bögrén is. Csak e nagy virágok és néhány apró hármas le­vélke díszíti (XLVII. t. 5). 122 Az egyszerűbb népi formák különböznek Bachminszky alkotásaitól. A korsók megfor­málásában a nyugati és a városi divat hatása látszik. E népi edények szűk nyakú korsók kis kiöntőcsőrrel, vagy bokályok. Az előb­biek körte alakúak. A körtealak valószínűleg moldvai örökség. Oda a törökök vitték ma­gukkal, de talán szűkebb és magasabb nyak­kal. A bokály erdélyi eredetű, de itt zömö­kebb a forma, mint a Kárpátokon belül. A díszítmények tekintetében a bokályok állanak legközelebb a bizánci stílushoz, rá­csos, zegzug vonalas nyakukkal, alatta ívek­kel, közöttük, talpukon is, levelekkel. Ezeket Bachmiszkyék is átvették, de az ő díszítésük nem ojyan merev megfogalmazású. A korsó­kon is használják e motívumokat, de már egé­szen más formanyelven. Sok újabb elemet is találunk rajtuk. A rozetták, láncformák, stili­zált levelek, indák, virágok, stb. már inkább a habán és az abból táplálkozó szlovák, vala­mint az erdélyi művészet hatását mutatják. 123 120 Lascsuk, i. m. 11. kép 2— 191<Мэб1. 121 Ornamente... Séria V. 12. kép. 122 Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Itsz: 52.4.1 (XLVII. t. 5). 123 Bçssçrt Th., Das Ornamentwerk. 53, t. 2, 12. kép, Bár a pécsi gyűjteményben nincs, mégis érdemes megemlékezni a gyertyatartókról is. Ezeket a templomok számára készítették. 124 Erősen tagoltak, zömökek. Az egyenes, hen­geres, majd kúpos talpon lent öblös, a keske­nyedő száron domború gyűrű van, amelyen a széles cseppfogó, és a rövid gyertyatartó­rész ül. Két lembergi darab közül az egyiket, lent, ívsorok díszítik; a kúpos részen felbon­tott ívek vannak. Oldalán a dudoros gyöngy­szemek a templomi ötvösművek drágakövei^ utánozzák. Ezeket újabb ívsor követi. A gyű­rűt sávok fedik, fent zegzug vonal díszíti, amely után ismét gyöngysor következik. Ez a geometrikus, komoly, merev díszítőmód (XLVII. t. 6) ünnepélyességénél fogva a templomi használatnak megfelelt. 125 A másik lembergi darab majdnem teljesen hasonló, csak lent, a talp oldalán, Bachminszky jelleg­zetes, lendületes hullámvonalát látjuk a meg­szokott virágokkal, amelyek megbontják a kompozíció geometrikus egységét, komolysá­gát és ünnepélyességét. 126 A stílusnak ezt a kettősségét a tiszabogdányi és vámfalusi anyagban is sokszor tapasztalhatjuk. Anyagunk ismertetésének végére érvén, röviden a díszítéssel és technikával foglalko­zunk még. A rajztechnikáról általánosságban mind­járt megállapíthatjuk, hogy a fafaragás, a fémtechnika és a hímzések hatását mutatja. Elsősorban a zegzug vonalak, az ívek belse­jének és az üresen maradt mezőknek rovát­kolással való kitöltése árulja ezt el. A rozet­tákat, a változó alakú szekfűket mindig rács­minta díszíti. De más virágokon is találko­zunk vele. A geometrikus mintáknál e ro­vátkolás a mértani jelleg és merevség még erősebb kihangsúlyozását jelenti, a virágokon ellenben ezzel az irreális ábrázolással azok növényi mivolta sikkad el, ami az elvonást, az absztrakciót szolgálja. Ne tévesszenek meg tehát bennünket Bachminszky fákkal, virá­gokkal borított tálai. Őt csak a rajz kifejezési formái kötik nyugathoz. Mondanivalói Kelet tradícióiban gyökereznek. Ezeket lényegük­höz illően csakis az absztrakció nyelvén lehet kifejezni, ezért alkotásai nem sokban külön­böznek Kelet bármi más művészi megnyilat­kozásaitól. 124 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Galicia. 535. 12 5 Ornamente... Séria V. 5. kép. (XLVII.. t, 6). * 26 Ornamente... Séria V- 4, kép,

Next

/
Thumbnails
Contents