Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

254 SOPRONI OLIVÉÊ és Ázsiában honos volt. Ismert volt az ókori nagy kultúrákban, megtaláljuk Belső-Ázsia népeinél; Kínába meg Japánba is eljutott.

30 A mitosz a szent fáról szól, amelynek csodálatos gyümölcse és a tövében fakadó forrásnak a vize örök életet biztosít fogyasztójának. A görög jóshelyektől a germán szent helyeken keresztül a keresztény búcsújáró helyekig találkozunk a fával és a forrással. őrei a sorsalakok, a Hesperidák, a Párkák, akik eredetileg hárman voltak — innen ered két oldalán (2. kép). A madárnak kettős szerepe van: őre a fának, de egyben a csodás gyümölcs elrablója is (3. kép). Ezt a kompozíciót a szasszanida művészet igen magas tökélyre fejlesztette és abból terjedt el, mind kelet felé egészen Kínáig (4. kép),

31 mind Belső-Ázsiába, ahol a bronzművesség körében kedvelt ábrázolás lett, — majd meg nyugaton Bizáncba. A bizánci brokátokkal azután eljutott Itáliába és itt, főleg Velence művészete révén, Európa egész nyugati felében is2. kép. Életfa örmény kéziratból az ágak és virágok hármas tagozódása —, és csak később csatlakozott hozájuk negyedik, az ellenlábas, a gonosz, a boszorkány. Az ábrázolásokon rendszerint vadállatok, sárkányok és madarak szerepelnek mint őrök a fa 30 Spiess v. Karl, Marksteine der Volkskunst. I. Berlin. 1937. 5.; Wünsche A. Die Sagen von Lebensbaum und Lebenswasser. Ex Oriente Lux. I. 1905. 9.; Lechler G., The tree of life in Indoeuropean and Islamic Cultures. Ars Islamica. IV. 1937. 369—398.; Holmberg Uno, Der Baum des Lebens. Helsingfors. 1922.; Langdom S., Mithologie of all Races. Semitic. Boston. 1928. XII. 194.; Diószegi V., A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest. 1958.; Haberl Johanna, Lebensbaum und Vase auf antiken Denkälern Österreichs. Jahreshefte d. Österr. Arch. Inst. in. Wien. XLIII. 1956. Wien. 227. Beiblatt.; Mnacakanjan, i. m. 410. és 1051. kép. (2 és 3 kép.) mertté és kedveltté vált, már csak közös hagyománybeli gyökerei révén is. A gyümölcsöt elrabló madarat a vadász íj jávai célba veszi, de csak egy tolla hull le a két világ határán. A madár zsákmányával mindig elmenekül, aminek az a szimbolikus értelme, hogy az örök élet csak vágy marad, mert azt halandó ember soha nem érheti el. Az életfa ugyanis a mi világunkon túl, egy másik világban van. Ez a Hesperidák kertje is, az Okeanoson túl (Paradicsom). Mesék százai tárgyalják ezt Európa és Ázsia népei kö31 Andrevs F. H., Ancient Chinese Figured Silke. Excavated by Sir Aurel Stein at Ruined Sites of Central Asia. London. 1920. 15. 16. kép. Sketch of confronting Horses from Han Tomb sculpture. (Középen a sok ágú fa, rajta két madár és oldalain két szembeforduló ló, 4. kép.)