Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Gebhardt Antal: A Dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca-(csiga)faunájának környezeti és társulástani vizsgálata

A DÖMÖRKAPUI KARSZT MOLLUSCA-FAUNÁJA 25 töltődése pedig csak természetes szaporodásra vezethető vissza, mert a klímaviszonyok ingadozásán kívül az összezárkózást és a társulás belső szerkezetének szilárdságát kényszerű elemi beavatkozás alig befolyásolja. Az életközösség összetételében a fajok állandóságát és az év minden időszakában kifejezésre jutó egységét a vizsgált terep azonos kőzettani felépítésére és egyéb ismert makroklimatikus környezeti feltételeire, — viszont az életközösséget alkotó faunaelemeknek tereprészek szerint váltakozó megismétlődését az egyes mozaikok mikroklimatikus adottságaira s ezzel szoros kapcsolatban azokra a táplálkozásbiológiai okokra vezetem vissza, amelyek között az életközösség anyagforgalmazó működése a sziklás terep csigaállományának populációdinamikáj át szabályozza. 7. Származástani és állatföldrajzi elemzés A dömörkapui karszt évi vizsgálatának keretében tanulságos feladatnak ígérkezett annak megállapítása is, hogy a lejtőt benépesítő Mollusca-állomány összetételében milyen fajok éltek már a jégkorban s elterjedési és tömegviszonyaik milyenek voltak akkor, és milyenek ma. A genetikai vonalon vezetett öszszehasonlítás, eredményeként állatföldrajzi következtetéseink is nyilván egzaktabbakká és érthetőbbekké válnak. A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori (pleisztocén) csigáinak felkutatására irányuló egyik korábbi tanulmányom palaeofaunisztikai megállapításait egybevetve a vizsgált terep jelenlegi (recens) malakofaunájávai, arra az eredményre jutunk, hogy a sziklás terepen élő puhatestűek közül a jégkorban környékünkön a következő fajok terjedtek el: Faj: Előfordulása a pleisztocériban: Cochlicopa lubrica Harsányi-hegy, Villánykövesd, Mohácsi országút, téglagyár, Üszög-puszta, Vókány, Komló, Pécsbánya, Siklós, Mecsekpölöske, Vágot-puszta, Sásd. Jellemző löszcsiga, előfordulása helyenként tömeges. С lubricella Siklós. A törzsfaj között 4 pld. fordult elő. Abida f rumentum Szigeti országút, téglagyár, Üszög-puszta, Mecsekszabolcs, Nagyárpád. A pleisztocénben rendkívül ritka, viszont a jelenben a Mecsek- és a Harsányihegy déli lejtőin tömegesen fordul elő. Faj: Előfordulása a pleisztocériban: Truncatellina cylindrica Pécsbánya. Recens példányai a pleisztocén lelőhely felett külszínre kibukó mészsziklák alatt, hóolvadás és esőzés után tömegesen találhatók. Columella edentula Villánykövesd (Fekete-hegy), Szigeti országút, téglagyár. A törzsfaj a löszben rendkívül ritka, boreo-alpesi alfaja (ssp, columella Mart.), — mely a jelenben az Alpokban, a Pyreneusokban és a Kárpátokban él, — sokkal gyakoribb. Pupilla muscorum Mohácsi országút, — téglagyár, volt Lauber-féle téglagyár, Szigeti országút, — téglagyár, Villánykövesd (Feketehegy), Mecsekszabolcs, Vókány, Misina déli lejtő, Nagyárpád, Komló, Pécsbánya, Zengővárkony, Siklós, Mecsekpölöske, Vágót, Sásd. Nagyon gyakori faj, mely a pleisztocén rétegekből tömegesen gyűjthető. Orcula doliolum Zengővárkony. Mindössze egyetlen példányát gyűjtöttem, míg recens példányai a Mecsekhegységben, sziklák tövében, növényi korhadék között, helyenként tömegesen fordulnak elő.