Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján

NÉPI ÉPÍTKEZÉS MECSEK-HEGYALJÁN 223 kon, amelyet pedig a sárgerendák, a mestergerenda, végső soron a falak tartanak. Ilyen statikai elemzés után feltételezhető, hogy az oromgerendás szerkezet régi, ágasfás, szelemenes tetőszerkezet csöke vénye. A mostani oromgerendás szerkezet arra mutat, hogy volt olyan törekvés, hogy a falat minél jobban tehermentesítsék a tető súlyától, tehát gyenge volt a fal. A hajdani sövényfalak nem bírták el a tetőt, ezért a szelemen tartotta az egészet, amelyet valószínűleg a ház két végén földbe ásott ágasfa tartott. Ilyen házakat építettek a múlt században az Ormánságban,

7 a Hegyháton

8 és valószínűleg ezen a vidéken is. Amikor azután a sárfal kiszorította a sövényfalat, nem volt már szükség ágasfára, mert a fal már elbírta a tetőt. Maradt tehát a szelemenes szerkezet olyan formában, hogy a szelement nem ágasfák, hanem mestergerendára támaszkodó oszlopok tartották. így az egész tető súlya az ágasfákról áttevődött a mestergerendára, illetve a falakra. A múlt század közepétől új épületet már nem építettek ezzel a tetőszerkezettel; mindenhol elterjedt a szarufás, szelemen nélküli tetőszerkezet, amelynél a súly egyenletesen oszlik meg a falon és így sokkal biztosabban 7 Vö. Kiss Géza: Ormányság. 8 Ilyen házakra emlékeznek Mánián és Budafán is. áll a tető. Ez okozhatta, hogy a szarufás tetők gyorsan elterjedtek Hegyalján, és a régi szelemenes tetőből csak néhány maradt meg. A tető formáját a tetőszerkezet szabta meg. Ennek megfelelően kétféle tetőforma élt Hegyalján: a sátortető és a nyeregtető. Az oromgerendás házaknak sátortetője volt, amit Hegyalján farazatos tetőnek neveznek (5. kép). Ennek a tetőnek négy síkja van, kettőt az oromgerendától jobbra és balra eső szarufák alkotnak, a másik kettő a ház elején és végén van: ez a farazat. A tető azt a benyomást kelti, hogy magasabb mint a fal. Ezt a látszatot az is növeli, hogy a tető alsó része, az eresz, mind a négy oldalon két-három arasz hosszú és eltakarja a fal felső részét. A másik tetőforma a nyeregtető, amely a szarufás szerkezetből önként adódik (6. kép). A szarufás tetők elején és végén nem voltak sárgerendára támaszkodó szarufák, amelyek a tető harmadik és negyedik síkját alkották volna, ezért csak kétsíkú, nyeregformájú a tető. Ezeknél a tetőknél a ház elején és végén a falat megmagasították, vagyis a tető két végén levő nyílást befalazták. Ezt nevezték oromfalnak vagy homlokzatnak. A sátortető és a nyeregtető közötti átmenetet jelenti az a tetőforma, amelynél a ház végén a sátortetőből megmaradt a farazat, a ház elején azonban oromfalat emeltek. A ház elején levő farazatból csak egy 50—60 cm-es kis üstök maradt meg (7. kép). Ezt úgy csi5. kép. Farazatos tető. KővágószöUős