Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából

A ZRÍNYI MIKLÓS asztali készlete már használatban volt Bécsben az udvari ebédeknél, mielőtt a gunyoros vádkereset, ellene csak mégis inditatnék. — Özvegye meg tébolyodva börtönben halt meg. — Fiát pedig Boldizsárt, az utolsó Zrínyit, csupán azért mert nem hitték, hogy megbocsájthassa a mit attyával tettek, föld alá zárták Rattenbergben; ott táplálták egy nyilason át kenyérrel vizzel 20 éven át, sötétben, egy mécs világa nélkül, egy emberi lény látása, egy emberi hang hallása nélkül, mig megszűnt ember lenni, elfelejtett beszélni, elveszte eszét, el tagjai használatát — 's meg halt így hálátatott meg a Szigetvári Lonidás önfeláldozása. ! Láz futkoz végig idegeimen ez emlékezetek megujitása közben. — És eszembe jutt Mária Terézia panasza, hogy nem volt hely hová biztonságban le hajthatná fejét, midőn anyává lételét várta. És eszembe jutt a „vitám et sanguinem" mely őt és házát meg menté. -— És elvonulnak lelkiszemeim előtt azon időknek véres árnyai, midőn az Irr költőnek reánk is illő szavai szerint ,,árulás volt a Hazát szeretni, 's védeni halál" Eszembe jutt Arad — ez a Magyar Golgotha 's a Pesti Uj épület, és a bitófák erdeje, 'Kuff

stein, Josephstatt és a honban fulladásig zsúfolt börtönök, és a Magyarok ezrei, szétszórva a földszinén mint egy második Izrael: és a rettenetes 19 év!! És felütöm az 1791:10ik törvény czikket és összehasonlitom vele az Osztrák birodalom egyik felévé süllyedt Magyar államot és bizony, bizony mondom: a Zrinyiek sorsa a Nemzet sorsának tűköre.! De hát, nézzük csak; eltávolíthatatlan kénytelenség volt e, hogy Zrinyi és társai a hűség ama martyr hőssei feláldoztassanak? Nem volt kénytelenség. — 24 nappal Szigetvár eleste előtt Maximiiián Császár és Király és Rábcza völgyében állott 120 ezerét meghaladott sereggel, jóval többet mint a mennyivel Szolimán Szigetvárt vivta: kivel hát,, mint jól jegyzi meg Szalay bizvást meg mérkőzhetett volna. De Zrinyi felmentésére még csak egy mozdulatot sem tőn. Még csak egy tüntetést sem. Veszni hagyta. — Mint veszni hagyta a hős Kerecsényit Gyula várával, és Jenőt, !

s a most már gyászos emlékű Világosvárt, És veszni hagyta Babócsát, Vizvárt, Csurgót és Somogy és Zala többi erősségeit. És miért mind, ez? Azért mert a Magyar Király nem Magyar Ország védelmét tekintette főbbérdekének, hanem azt, hogy épségben tartsa seregét, Bécs fedezhetése végett. A feje vesztett Török had nem ment Bécsnek: a Magyar király hát dúlni hagyta MÜZEUM ANYAGÁBÓL 181 Magyarországot, 's egy kard csapás nélkül haza ment... Bécsbe! Nem jól van az Urak! Barátaim! nagyon nem jól van, ha egy nemzet Fejedelmének más érdekei vannak a Nemzetnek. Kivált ha azon más, azon idegen érdekek a politicában irányt adók Pedig ez igy volt sokszor később is. Nem sokszor — Mindig. És igy van ma is.

68 Valóban jó néha felfrissiteni az emlékezetet. Mert „a történelem az élet mestere, az igazságnak világa" — Ezt még Cicero mondta. Nagyon rég mondta. Azóta közel két ezred év tett bizonyságot mondása mellett. De nekünk — ugy látszik — hiába ir, 's tanit a történelem. Mi felejteni nagyon szeretünk. Még a felejthetetleneket is. De tanulni? — tudnánk, csakhogy nem merünk. És mert nem merünk, hová jutottunk? Eljutottunk oda hogy Hazánk mai közjogának sarka, Hazánk politikájának vezér csillaga — (majd „lidércet" irtam) — e tételben áll: „az (osztrák) birodalom egységének, 's nagy hatalmi állásának érdeke előtt, minden tekintetnek háttérbe kell vonulni"

69 Az idegen érdekek vontató kötele, melynek egykor Zrinyi és társai áldozatul estek, már nem csak puszta tény többé. Már jog! — Jogot irtam? — Rosszul irtain. Törvényt kellett volna mondanom. Jog 's törvény nem mindig egy értelmű. Lehetnek — vannak — jogtalan törvények is. Vannak kétszer jogtalanok is. Ilyenek azok, melyeknek hozatalára, ott hol a törvényeknek a nép akaratából kell kifolyniok, a törvényhozók nem kaptak a néptől még csak halgatólagos mandátumot sem. Ki tud nekem Hazánknak szelte hosszában egyetlen egy embert mutatni ki az 1865 —68 ki Országgyűlés bár mely képviselő tagjának mandátumot képzelt adni, hogy ama fatális tétel nyomasztó tényét törvénnyé emelje? 's e fatális alapra az Osztrák Magyar állam egység a Közös Delegatiok, Közös Miniszterek ominosus épületét felrakja, mely (mint a mindennapi tapasztalás mutatja) „fagylaló árnyékát, mind messzebb és meszszebb kinyújtja még a belügyek mezejére is"? Hiszen e dolgokról az 1865 ki választók ezernyi ezrei közt egy árva lélek sem álmodott! — Ha mondták volna nekik: kell e nek68 A Magyar Üjságban, Kossuth Irataiban, és a nyomtatványon egyaránt hiányzik „a később is" után következő felkiáltó rész. Helyette pontok. 69 Mind a három nyomtatott szövegnél „a birodalom egységé"-től az idézőjel bezárásig ritka betűvel szedett rész.