Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából

 ZRÍNYI MIKLÓS MÚZEUM ANYAGÁBÓL m kovich-birtok községeiben.

33 A kanizsai alajbég tiltakozott ez ellen. Azt nem tudjuk, hogy az érintett községek hűbérbirtokai voltak-e, vagy csak mint közigazgatási tisztviselő védte-e a török érdekeket a magyarokkal szemben. Az adó pénzbeli és természetbeni szolgáltatásból állott. A pénzbeli adó a falu nagyságához képest változott, a természetbeni ellenben attól függetlenül egyforma volt. Sajnos a levélből nem derül ki, hogy az adók megállapítása porták, telkek, vagy lélekszám, vagyis jobbágyok után történt-e. Feltételezhető, hogy az egy-egy falura kivetett adó a jobbágyok teherviselését jóval túlhaladta, és ezért tiltakoztak a törökök az újabb adó ellen. A levél egy nyolcadívnyi terjedelmű, egyik oldalán a szövegrésszel, a másikon a címzéssel, és a pecsét nyomával

34 (6—7. kép). A levél hiányos szövegét kiegészítve, és a rövidítéseket feloldva közöljük. Hozzánk ülen/dő tisztességes dolog szerint való barátság/unkát / s jó akara tunkat aja/nljuk ./ Szomszéd Ur barátunk /kapronc/ai kapitány ez levelem /rendjén/ akar ám Tudtodra adni /a hatalmas/s Csájszár Ka nisa Vég v/árában/

35 lévő gondviselő Alaj Beg az hatalmas Basa parancsolattya /hói/ Mivel Czinderi György

36 az alföldi jobbagyokon kik az előtt /ma/gyar rész ről az adót Draskovith Jánosnak

21 adták fel, rendki /vüli/ való adót kér nem ele gedven meg azzal a' kit adtak az előtt /sok/ nagy Summa pénzeket két minden faluban.Mint im leveléből ill/y/ rendel 33 A kettős adóztatásra vonatkozólag: Magyar Művelődés Történet. III. 338—344.; Salamon Ferenc, Magyarország a török hódítás korában. 1864. 306—344. 34 Ltsz.: 58.33.1. 35 A XVII. század elejétől a kanizsai vilajethez tartozott a mostani Baranya megye déli része. Szandzsákjai: Szigetvár, Pécs. Salaimon F., i. m. 284. A levélben említett falvak közigazgatásilag a kanizsai pasához tartoztak. 36 A levélből nem derül ki, hogy Czindery Draskovich János megbízásából szedte-e az adót, vagy mint a vármegye kiküldöttje rendkívüli megyei adót próbált behajtani a jobbágyokon. 37 Az ún. iV-ik Jánosról lehet szó, aki 1681-ben főudvarmester volt. Meghalt 1692-ben. Nagy Iván, lm. III. 392. le iratom.Nagy Harsányon

3

* ker 60 Tall, ket pár bellett csizmát.

39 Egy pár magas sarkú papucsot kapczastul,

i0

ket szivolt halat.*

1 Egy Urnák való keszkehőt.*

2

Kis harsányon*

3 szintén annyit mint N. Har sányon.Beremenen** szinten annyit mint N. Harsányon.Nagy Falun*

5 szinten any nyit mint N. Harsány on.T er ehegy en.*

6 15 Tall, az ajándék mint N.Harsány on. Marfan*

1 8. Tall, а' ТоЪЫ mint Harsa nyón. Kovács Hidan*

8 8. Tall.az ajándék mint N. Hars.Ipacsfán*

9 16. Tall, az aján 38 1565-ben a pécsváradi nahiéhez tartozott. Velues és Kammerer, Magyarországi török defterek. II. 333. A dicalis lajstrom szerint Draskovich birtok volt Ol. Conscr. Die. Tom. III. 1696. 1725-ben a jobbágyok azt vallották, hogy a falu régente a Draskovich családé volt. A magyar censust a török hódoltság alatt is fizették a földesúrnak. O. L. U. et F. 56. 44. Fol. 3. 39 A hódoltságkori csizmatípusokról 1. Gáborián A., Két hosszúszárú lábbelitípus viselettörténeti elemzése. Néprajzi Értesítő. 1958. 37—82. 40 Magyar Művelődés Történet. III. 369. (Höllrigl József, Magyar és törökös viseletformák a XVI—XVII. században.) 41 A szívolt hal, vagy rák kifejezése többször előfordul a XVI—

XVII. századi szakácsikönyvekben. Nyelvtudományi szempontból 1. Hutás Magdolna, Az ételkészítés műveleteinek és eszközeinek nyelvi kifejezései legrégibb szakácskönyvünkben. 18. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 101. szám, 1958). Sem Hutás M. sem az eddigi .nyelvtudományi munkák nem adják meg a szó pontos értelmét. Herman О. szerint a szívolt, szíj jalt szó a halnak olyatén való felbontását jelenti, hogy a só jól átjárhassa, megszívhassa. Szerinte a szívolt, szíj jalt hal sózott halat jelent. Herman О., Magyar halászat. 1887. II. 830. 42 Höllpigl József, i. m. 383. 43 A török defterek szerint 1570-ben a mohácsi kezában lévő város. Váradi, Baranya múltja és jelenje. II. 418; az 1696. évi összeírás alapján Draskovich birtok. Conseriptiones Port. ö. 4. 54. 44 1545-ben Beremenden vámot szedtek. Váradi, Baranya múltja és jelenje. II. 421. £% 45 Az 1696. évi összeírás Draskovich birtokként említi. Conseriptio Port. ö. 4. 57. 46 A dicalis adólajstrom szerint Draskovich birtok. 01. Conscr. Die Tom. III. 1696. 47 A siklósi keza fejadó lajstromaiban 8 házzal szerepel. Velics és Kammerer, Magyarországi török defterek. II. 171. 48 Kovácshida 1696-ban szintén Draskovich birtok. Conseriptiones Port. ő. 4. 47. 49 A dicalis adójegyzélkben mint Draskovich birtok szerepel. Conseriptiones Port. ö. 4. 50.