Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)
Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából
172 KOVÁTS VALÉRIA rabianak egi ió lowát meg lőtték.kerem kegyelmedet azon lónak az árat adassa kegyelmed neki. Tolwajokat penig iol esmőri ezen szegény rabb,kegyelmedtül ió é)alloszt warok,Isten minjajunkal. Ka„ nisa 13 July 1674 tokát. A török által meghódított területek magyar jobbágyaira súlyos teherként nehezedett a töröknek és a magyarnak járó adó. A kettős adóztatás elve egészen a török kiűzéséig érvényben maradt. A magyar földesúr nem mondott le jobbágyairól s földesúri jo5. kép. Hosszű Ahmed aga pecsétje 1672 Kegyelmednek witéz ur baráttia Eő„ romest szolgall; Hoszszű Ahmet Ágha raptim cimzés: Nemzetős és witézlő Czinderi Giőrgynak Witéz ur barátomnak adasik ez lewelem uri tisztesiggel és nagy lna„ marsaggal. Kapronczara. A kaproncai kapitánynak írt magyar nyelvű levél 1675-ből A határőrvidék 31 kaproncai kapitányához írt levél a kettős adózásról nyújt újabb ada31 Horvátországban, és Dalmáciában létrejött önálló határőrvidék keletkezését II. Lajos idejére lehet terani. I. Ferdinánd alatt a határőrvidéket gráci parancsnokság alá helyezték. 1627-ben a ká•rolyvárosi határőröket a karinthiai és karnioliai rendeknek adta át a fejedelem. 1699 után három határőrvidéki generalitás volt: a károly városi, várazsdi, és a báni. Bárczy Károly, A hadügy fejlődésnek története. 1895, П. 534—535, gait még akkor is fenntartotta, mikor már elmenekült birtokáról, s csak távolból s nem is rendszeresen próbálta az őt megillető járandóságot megszerezni. A gyakorlatilag megszűnt vármegye is igyekezett beszedni a megyei adót. Főleg a magyar területhez közel eső török uralom alatt élő jobbágyok szenvedtek leginkább a különféle adók következtében, melyeknek kitalálásában a magyarok a törökökkel szinte versenyre keltek. Tudjuk, hogy a Mecsek aljából 32 a XVII. század második felében is küldtek adót a királyi területen élő földesúrnak. Időnként a magyarok és a törökök között egyezség jött létre egyegy terület adózására vonatkozólag. A törökök elnézték a magyar részre való adózást, s csak akkor tiltakoztak ellene, ha az az ő érdekeiket sértette. Az itt közölt levél is ilyen tiltakozást tarta^màz. Kitűnik belőle, hogy Czindery György rendkívüli adókat akart szedni a Dras32 Magyar Művelődés Történet. III. 339. (Juhász L., A megnehezedett jobbágysors.)