Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1695–1720)

HATÁRPER BARANYA ÉS TOLNA KÖZÖTT 155 gosságáról. Az eredmény így az lett, hogy, mint láttuk, Baranyához írtak össze számos kétségtelenül tolnamegyei helységet is.

19 A tolnamegyei két összeíró mellé a győri káptalannak mint hiteles helynek egy tagját rendelte ki a nádor, és ők szeptember 22-re tűzték ki a feleknek a határjárás és a határkiigazítás időpontját. A tolnai kiküldöttek, Broderies alispán és két szolgabíró, Skvaricz János és Richter Gottfried meg is jelentek ezen a napon ott Lacza Jánossal, a győri káptalan egyik kanonokával, de a baranyaiak távol maradtak. A bizottság azonban ennek ellenére eljárt .megbízatásában s az eredményről Mázán, szeptember 27-én kelt jelentésükben be is számoltak. A vizsgálat tehát hat napig tartott. A határokat, mint jelentésükben olvassuk, így állapították meg. Kelet felé, ahol Tolna megye, jelesül Báta területe végződik, a Sártorok nevű helyen, ott, ahol a Sárvíz a Dunába ömlik, az Aranyhegy alatt a bátaiak jelenlétében egy határjelet emeltek, amellyel kelet felől a királyi közút, nyugat felől pedig az említett hegy volt határos. Innen egyenes vonalban haladva a Hármastorok nevű helyen át eljutottak a Leány falvi völgyhöz;

20 majd tovább menve egyenesen Szapud pusztához értek, azután Emény (Véménd nevének régi alakja) birtokhoz, ahonnan egy völgyön át elértek a Vaskapu nevű helyhez, ahol régen vámot szedtek. Itt összehívták Emény és Szebény birtokok lakosait és eskü alatt kihallgatták őket; ezek azt vallották, hogy a kb 112 éves László Andrástól annak idején azt hallották, hogy ez az a hely, amely a FelsőDunántúlt az Alsótól elválasztja, s ott Mátyás király részére vámot szedtek. Ott azután a Bátaszékről Nádasdra vezető közút mellett egy második határhalmot emeltek. Innen a Baranyába eső Fekete nevű területet (Féked) kelet felől és a Tolna megyéhez tartozó ösztör (Eszter) pusztát észak felől elhagyva elértek Nádasdra, amely Tolna megyében fekszik, innen a dél felől fekvő baranyai Várasd pusztáról a tolnamegyei Örő pusztára (ma Örhe puszta) vive át a határt egyenesen a baranyai Kövesd pusztára, majd a tolnamegyei Mázára értek. Itt azután összehívták a szomszédos és határos helységek — Mányok, Váralja, 19 Uo., 10. 27. — Várady Ferenc, Baranya múltja és jelene. II, Pécs, 1897, 499. 20 A mai Leánka dűlő és Leánka csapa rok őrzi nevét Dunaszekcsőtől ÉK-re. Részben ma is e völgyben halad Baranya megye határa. Császta, Hidas, Enis (?) — és Máza lakóit, továbbá a györeieket is, s a jelenlétükben a kelet felé fekvő Cserszőllő nevű hegy tetején egy harmadik határhalmot emeltek, vagyis Mázát és vidékét Tolna megyébe kebelezték be.

21 „ ... és így ezt a vitát elsimítottuk", —• végezte jelentését a bizottság. Ebben azonban nagyon tévedett. Maga az a tény, hogy Baranya megye nem küldte el megbízottait, mutatta, hogy nem fogadta el a márciusi döntést, amelynek a végrehajtására került volna most sor, és mert az még nem volt jogerős, készült a további harcra. Amikor azután ezt a döntést november 9-én a királyi tábla is megerősítette,

22 újból a nádorhoz fordult, orvoslást kérve vélt sérelmére. Radanay természetesen rögtön értesítette erről Broderich alispánt. Október 10-én írta meg a levelét s úgy intézkedett, hogy völgységi jobbágyai sietve vigyék Tolnára; ez meg is történt, mert Broderich még az nap megkapta. Ebben közölte vele, hogy Skerlecz Miklós pécsi préposttal s másokkal tárgyalt a Pozsonyba küldendő követségről; a prépost vállalta, s mellé Liptai Imre baranyai szolgabírót adta. Legjobb lenne — írta — ha maga Broderich menne el Pozsonyba egy szolgabíróval, de ha ez nem lehetséges, olyanokat küldjön, akik ismerik a határokat. „Jól tettétek — folytatta —, hogy Baranya felől azokat a határokat foglaltátok el, csak tudjátok meg is tartani őket. Itt fáradhatatlanul készülődnek ellenetek, de semmit se féljetek, én ebben a dologban a védelmezőtök vagyok és leszek."

23 Hogy mennyire foglalkoztatta a püspökfőispánt ez a kérdés, s mily alaposan tanulmányozta, levelének folytatása mutatja, amelyben leírja a határokat: Bátától, amely Tolnában fekszik, — közölte —, egy elhagyott úton a hegyek tetején megy egészen a szobádi völgyig,

2

^ majd innen egy kitaposott erdei úton Vaszarig, Téfcesig, Tarrosig, azután Nádasdig, ahol mocsaras víz választja el a határokat egészen Felső-Hagymásig, amely Tolnában fekszik éppúgy, mint Szentbalázs, Sántos és más Kelet felé levő falvak egészen az Orsi vízig,

25 ahonnan azután egyenes vo21 Pécsi Püspöki Levéltár, 1696/51. 22 Orsz. Levt, Conc. exped. 41. ex Febr. 1698. 23 Szekszárdi Állami Levéltár, 10. 30. 24 A Zobáki völgy lehet. Régen is itt tört meg Baranya és Tolna határa. Zobákot az 1542-i dikális lajstrom is Baranyához számította. 25 Ma Orci patak; Sántostól É-ra ömlik a Kapósba. Ez volt Tolna és Somogy régi határa,