Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

142 IFJ. FEHÉR GÉZA csoportba sorolt rövid, tüskeszerű kiöntőcsöves korsón (I. t. 8) található, amely utóbbit a fazekas még nem látta el füllel és így kétségtelenül félkész edény. Bosznia-Hercegovina számos fazekasközpontjában még ma is alkalmaznak fenékbélyegeket (20—21. kép).

49 Donji Kamengradból és Demisovciból koncentrikus körökkel képezett fenékbélyegek (20. kép 1—2) mellett körrel kombinált küllőskerék (21. kép 2) is előfordul mint fazekasjegy. A Donji Dobkovici-i edények fenekén egyenlőszárú ke20. kép. Fenék bélyegek. Bosznia—Hercegovina. l:Donji Kamengrad (Sanski Most); 2:Demisovci (Sanski Most); 3—4:Donji Dobkovici (Listica); 5—6:Orubica (B.-Gradiska) 21. kép. Fenékbélyegek. Bosznia—Hercegovina. 1-Orubica (B-Gradiska); 2:Demisovci (Sanski Most) reszt és kör kombinációja (20. kép 3), valamint küllőskerék (20. kép 4) is található. Orubicáról hat- és ötszirmú virágra emlékeztető (20. kép 5, 21. kép 1), egyenesekből és háromszögekből alakított jegyet (20. kép 6) ismerünk. 49 Cv. C. Popovic, i. m. I—

II. közi. különböző helyein. A fazekas jegy magyarázatára nézve a legújabb kutatások sem nyújtanak többet, mint a régebbi irodalom. Joze Corkovic orubicai mester, aki a múlt század második felében és a jelen század elején dolgozott, a már fentebb tárgyalt őskori jellegű edények mellett, török típusú kemenceszemeket is készített. Fazekaskorongjára jegyet (20. kép 6) vésett. Az egyik vélemény szerint ennek a jegynek különösebb jelentősége nincs: kizárólag a korong pontos közepét jelzi a fazekasmester számára.

50 Más adat viszont arról tájékoztat bennünket, hogy valamennyi Novipazar környéki fazekasnak van olyan jegye, amely alapján a készítményei megkülönböztethetők más fazekaséitól. Ezek: a korong közepébe bevágott kör, körbe foglalt kereszt és pont.

51 A jugoszláv irodalom még számos fazekasközpontból ismer különböző fazekas jegyeket. A régi szlovén kerámiában is különféle fenékbélyegeket tartanak számon. A jelenkori fazekas jegyek azonban már elveszítették mindenfajta szimbolikus jellegüket és vagy csak egyszerű díszítésül szolgálnak, vagy pedig — ami még valószínűbb és gyakoribb — a készítő mester ismertető-jegyéül. így tehát a pécsi Janus Pannonius Múzeum török anyagával bemutatott két fenékbélyeg is — figyelembe véve a magyar területek megszállását megelőző boszniai török hódítást és az ott kifejlődött török kézműiparosok hatását a magyarországi iparművességre — mesterjegy, amely az iparosok, műhelyek készítményeinek egymástól való megkülönböztetésére szolgált. ÍV. Gazdaságtörténeti értékelés A fentebb ismertetett szerény tárgyi bizonyítékok mellett alig rendelkezünk írott forrásadattal, amely Pécs török ipari és kereskedelmi életére vonatkozik. Szintúgy nélkülözzük azokat a XVI—

XVII. századi topográfiai adatokat is, amelyek Pécsett török iparosok utcáira, városnegyedeire utalnának, pedig az ilyen adatokból a törökök helyi ipargyakorlására lehetne értékes következtetéseket levonnunk. 50 V. Curcic, Loncarstvo u. Orubici na Savi, kotar Bos. Gfadiska (= Orutoicai fazekasság...) /Glasniik Sarajevo XXII. (1910) 32]. 51 P. Petrovic, О narodnoj keramici u dolini Raske (= Raske-völgy népi agyagművessége). [Pos. izd Etnograf Muzejau Beogradu (= A belgrádi Néprajzi Múzeum kiadványa) VI (1936) 16].