Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

138 IFJ. FEHÉR GÉZA kedhettünk néhány olyan égetőkemence-típussal, amely — tekintettel arra, hogy a bennük termelt kerámiai anyag a hódoltságkori török agyagedényekkel mutat közeli rokonságot — szoros kapcsolatba hozható a pécsi török anyaggal, illetőleg a hasonló jellegű hódoltságkori anyag előállításával. — A Boszna folyó melletti Visnicen fehér színű agyagból kizárólag török jellegű edényeket állítanak elő díszítetlenül, valamint festett növényi és mértani díszekkel. Az agyagedények kiégetése 26. kép. Fazekaskemence. Ulukisla (Nigde vilajet — Törökország) kis ház alakú kőépítményben elhelyezett, kerek fazekaskemencében történik

34 kb. 8—10 órán keresztül. A műveletnél 200 korsó kiégetéséhez mintegy IV2 ni

3 fát használnak fel olyan módon, hogy a tüzelésnél először vékony, majd fokozatosan egyre vastagabb hasábokat vetnek a tűzre.

35 A feketére füstölt edényeinkhez a Cazina melletti Brezova Kosa-i, fészer alatt elhelyezett, kúp alakú, tapasztott fazékégető kemencét mutatunk be (17. kép). Ezen három nyílás van: a legnagyobb a csúcsában, a második a kemence elején, a kemencecsúcs alatt, a harmadik pedig a hátulján.

36 Meg kell itt jegyeznünk, hogy a pécsi anyagban több feketére füstölt, illetőleg szürke, ún. grafitos edény a Gracanica melletti Malesica és Stjepan Poljeből ismert technikával nyerhette lesimított felületét. Az említett fazekasközpontokban a már egyszer kiégetett edényt 20 1 víz és 3 kg kukoricaliszt keverékéből előállított masszával kenik be. Az ilyen módon lesározott felületű edény azután többször visszakerül az égetőkemencébe mindaddig, amíg fekete színt kap. Ennek a készítési technikának az a nagy előnye, hogy az ilyen eljárással nyert edény igen al34 Cv. С Popovic, i. m. I. közi., VI. t. 1. 35 Cv. С Popovic, uo. 103. 36 Cv, С Popovic, i. m. II. közi. 6. kép. kalmas a főzésre, mivel az étel és zsiradék nem szívódhat be a falába.

37 A Visokog melletti Lijesevoban viszont a fentebb — más fazekasközpont tárgyalásánál — már említett fehér agyagból égetett, festett 17. kép. Fazekaskemence. Bosznia—Hercegovina clíszű és díszítetlen török jellegű kerámiai típusok mellett, feketére füstölt fazekasárut is állítanak elő. Itt a fazekaskemence vesszőfonatos kerek építményben található.

38 Bosznia-Hercegoviában igen gyakori a 37 Cv. C. Popovic, i. m. I. közi. 117. 38 Uo. VI. t. 2. — V. Mikov — a bulgáriai balbunari településhalom DNy-i szelvényében napvilágra került 2,10 m hosszú, 1,60 m széles kőrézkori kunyhó falmaradványának szerkezetét tárgyalva [IBAI IV (1926/27) 277] — néprajzi párhuzamra hívja fel a figyelmünket. Bulgária deli-ormani területének falvaiban olyan eljárással építik a kemencét, hogy először a tervezett alakban és méretben vesszőfonat-vázat készítenek. Ezt a vessző-építményt kívül-belül agyaggal tapasztják, kiszárítják, majd mindezt újból megismétlik. Végül a kétszer tapasztott és kiszáradt kemencét kívül-belül kiégetik. — Kétségtelen, hogy Jugoszlávia, Bulgária és Törökország anatóliai területén sok olyan agyagedény-formát és edény-díszítést találhatunk, amely őskori jellegét megőrizte, ugyanígy bizonyos kemencetípusokat és ezek építési eljárásait évezredeken keresztül is megtarthatták itt. Nem téveszthetjük azonban szem elől azt a körülményt sem, hogy Deli-Ormanban ma is — a török hódoltság megszűnte után közel egy évszázaddal — jelentős lélekszámú török lakosság él. Nem vitatva tehát a Mikov által felhozott párhuzam létjogosultságát, a fenttárgyalit kemence-építésmódot mégis elsősorban az elmúlt öt évszázad török hagyományaival hozzuk kapcsolatba.